Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek
ennek területe bővült, és három, egyenként 14 kh-as tábla szolgálta az állomás céljait. Békéscsabán ugyanerre a célra egy 10 kh-as terület szolgált. 362 A fenű leltárból kitűnik, hogy a növénytermesztés egyetlen ágára szakosodon intézet jó anyagi feltétel mellett végezhette munkáját. Szakmai irányítását Kerpely Kálmán tartotta kézben, a rajta kívül 5 szaktisztviselő és 2 kisegítő alkotta a munkatársi gárdát. Békéscsabán Kállay Ödön vezető mellett egy fő állandó munkás látta el a tennivalókat. 363 Ide kívánkozó megjegyzés, hogy a helyi vegykísérleü állomás laboratóriumai szükség esetén a Dohánykísérleti Állomás rendelkezésre áUottak. 364 Az állomás munkáját úgy szervezték, hogy Debrecenben tudományos és gyakorlati, míg Békéscsabán kizárólag gyakorlaű kísérleteket folytattak. A hazai növénytermelési kísérleteknél bevált módszer szerint, a kísérleteket részben saját telepükön^részben pedig a termelők által rendelkezésre bocsátott parcellákon végezték. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy az állomás - az eddig vizsgált növénytermelési állomásokkal ellentétben - kísérletei és megfigyelései többségét nem a termelőnél végezte, hanem saját telepein. Ebben bizonyára az is közrejátszott, hogy az állomás ilyen célokra tekintélyes nagyságú területtel rendelkezett. (Lásd: XIV. táblázat) 366 Az állomás 5 éves munkáját rögzítő adatsorból kitűnik, hogy a vizsgált időszakban a termelőket elsősorban a műtrágyázási kísérletekbe vonták be, de ezentúl végeztek még termelési- és fajtaösszehasonlítási kísérleteket is. 367 A kutatások azonban nemcsak a kezelés, erjesztés (fermentálás), feldolgozás, hanem a nemesítés rendkívül fontos kérdéseúe is kiterjedtek. Ebben Kerpely Kálmán - az állomás anyagi és személyi erőforrásaira támaszkodva - úttörő szerepet vállalt. A hazai növénynemesítés fejezetének tárgyalásánál többször említésre kerülő Székács Elemér az állomással szoros munkaviszonyt kiépítve 1908-ban Arpádhalmán kezdett do hány nemesítéssel foglalkozni. 368 Az állomás gyakorlati irányú kutatásaival sokat tett a dohánytermesztés fejlesztése érdekében, munkájának is köszönhetően új tájfajták honosodtak meg és kerültek a köztermesztésbe, így a szamosháti, a szegedi rózsa, a szuloki stb. 369 fajták. Tevékenységével hozzájárult az amerikai fajták (General Grant, Connecticut, Maryland stb.) magyarországi elterjesztésében. 370 Az állomáson végzett tudományos kutatások során foglalkoztak a különböző dohánybetegségek ümulmányozásával, a dohánylevél fizikai, kémiai és botanikai vizsgálatával. 3 Munkájával minden bizonnyal hozzájárult a hazai dohánytermelés minőségének javulásához, melynek következtében a 90-es évek végétől ismét erőteljesen növekedett a vámkülföldre irányuló dohányexport mennyisége A hazai növénytermesztés fejlesztésére létrehozott három intézet, de mindenekelőtt a Növénytermelési Kísérleti Állomás tevékenységével a gyakorlatban is igazolta, hogy a modern termelésre átérő mezőgazdaság nem nélkülözheti a tudomány segítségét, útmutatását.