Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek

A korszak harmadik növénytermelési kutatással foglalkozó intézete az 1898-ban Debrecen székhellyel létesülő ,,M. kir. Dohánykísérleti Állomás" voll A kérdéses időszakban a növény vetésterülete nem érte el a szántóföldi művelésű növények 0,5 %-át. Jelentősége azonban e számszerű eredménynél mégis nagyobb, hiszen a dohány után fizetett adók számottevő mértékben növelték az állami bevételeket.

350 A dohánytermesztés területi elhelyezkedésének sajátossága, hogy vetésterületének háromnegyed része az Alföldre esett, és a termelés jövedelmezősége az itt fekvő üzemek pénzügyi helyzetét nagymértékben meghatározta. Ezért váltott ki a termelők körében nagy aggodalmat, hogy a már külföldön is értékesítésre kerülő növénnyel szemben egyre több minőségi kifogás érkezett, emiatt érezhetően csökkent a termék kereslete, ez pedig végső soron vetésterületének zsugorodását váltotta ki.

351 A tendencia láttán nem kevesen a hazai dohánytermelés általános válságáról kezdtek beszélni. 1882-ben a gróf Szapáry Gyula akkori r>énzügyminiszter kezdeményezésére összehívott ankéton a dohánytermelés minőségének javítására számos javaslatot dolgoztak ki.

352 Két évvel később a „Mezőgazdasági Szemle" hasábjain a témával kapcsolatban Kosutány Tamás is kifejtette véleményét, és az alábbi megoldási javaslatot tette: „Első és legsürgetőbb tehát egy kellően fölszerelt kísérleü állomás a dohánytermelés és gyártás szolgálatára és pedig akár Szegeden, a dohánytermelés fókuszában, akár Temesváron a dohánygyárhoz kapcsolva. Ez alatt nem azt értem, hogy valamely gazdasági vagy reáltanárnak adassék 200-300 frt személyes pótlék s egy „Kísérleü Állomás" felirattal ellátott czímtábla, melyet laboratóriuma ajtajára szögez. Ily módon lehet ellenőrző állomásokat létesítem, mint ez tényleg történt is, kik a közösség rendelkezésére állanak; a kísérleü állomásnál a vezetőnek és segédjének egész tevékenységére és megoszthatatlan munkásságára van szükség, s mi egy vagy több ily állomásnak létesítését tartjuk sürgősnek, mert meg vagyunk győződve, hogy ezek tevékenységét a legfényesebb siker követné; feladatuk lenne a különböző míveleü, üágyázási, szárítási módok és az erjedés tanulmányozása, szóval tisztán és kizárólag a dohánynövény physiológiája és feldolgozásának tudományos vizsgálata."

353 Ennek a szakmailag átgondolt és kiérlelt koncepciónak a megvalósítására az állam ekkor még nem vállalkozott. Csaknem tíz évnek kellett eltelni, míg az FM 1892-ben elérkezettnek látta az időt egy ilyen állomás felállítására. Székhelyéül Mezőhegyest, vezetőjéül pedig - kissé váratlanul - az óvári Növénytermelési Kísérleü Állomást is irányító Cserháti Sándort javasolta.

3 54 Cserháti természetesen ennek a növénynek a termesztésével kapcsolatban is rendelkezett gyakorlati ismeretekkel, mert - mint az említett intézet igazgatója - a dohányjövedéki központi igazgatóság felkérésére már korábban is végzett különféle (művelési, trágyázási stb.) kísérleteket 355 Tapasztalatai alapján kifejtette, hogy a kérdés megnyugtató rendezése „csak azáltal lenne elérhető, ha valamely dohánytermelési központon egy dohányt enne lé si kísérleti állomást állíthatnék fel."

35 írásában felhívta a figyelmet arra, hogy bár a pénzügyminisztérium és a dohányjövedéki központ