Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek

Az intézet teendői röviden az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1./,, Szakszerű közreműködésével előmozdítja a gyakorlati növénynemesítők munkájának kifejlődését és gyakorlati érvényesülését. 2.1 Amely növényeknél az szükséges azok gyakorlati nemesítését saját telepem végzi, vagy kezdeményezi. 3./ Elméleti és tudományos kutatásokkal fejleszti a növénynemesítés ismereteit egyúttal irodalmi tevékenység és az előadások útján a szakmabeli ismereteket" Ezentúl feladatát képezte még a hazai növénytermesztés fejlesztése, a termelésbén bevált fajüik terjesztése és külső nemesítések szakszerűségének ellenőrzése. Az intézet a növény nemesi (és, továbbá a vetőmagtermelés kérdésében az egész országra kiterjedő hatáskörrel rendelkezett, ennek központi állami szerve volt.

329 A fentiekből is kitűnik, hogy az intézetben lényegében Grábner Emil már korábban leírt elképzelései valósultak meg, munkamódszere a Növénytermelési Kísérleti Állomás esetében bevált rendszerhez hasonhtott. Ennek megfelelően tevékenységének színtere egyfelől az állomás saját kísérleti telepe volt, ahol főleg külföldi honosítási kísérleteit végezték, majd ezt követően kerültek ezek az eltérő természeti adottságú gazdaságokba, ahol a termelési utasításokat komolyan betartva folytatták továbbá a kísérleteket.

330 Az eltérő fajtákat szerződéses alapon adták kipróbálásra. Ez azt jelentette, hogy ha azok beváltak, akkor a gazdaságok vállalták a vetőmagok piacra történő termelését. Ez kettős haszonnal járt: egyrészt gyorsította az új fajtáknak a köztermelésbe kerülésének korábban elégtelennek tartott ütemét, másrészt pedig a résztvevő gazdaságoknak számottevő anyagi hasznot is jelentett.

331 A munka volumenének érzékelésére közöljük a különböző növényekkel végzett kísérletek számát, amelynek sikere után a bevált fajták a külső nemesítő gazdaságokba kerültek szántóföldi kipróbálásra. 9. táblázat A Növénynemesítő Intézetben végzett kísérletek. Anyatörzsek és kísérleti parcellák száma.

332 1909/10 1910/11 1911/12 1912/13 1913/14 1914/1 Búza 690 1063 3708 2108 9501 2759 Árpa 320 179 475 862 558 Rozs 487 563 1997 176 246 126 Zab 339 620' 349 357 350 Tengeri 210 75 151 196 392 Melilótus Fűfélék 114 114 Burgonya 110 230 410 776 525 728 Lucerna 554 845 1820 307 80 553 Lóhere 236 443 453 710 342 297