Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek

Az itt közzétett adatok jobb megértéséhez ismernünk kell a korabeli temelési szokásokat, hogy egyáltalán fogalmunk legyen, milnyen számú kísérlet elvégzését tette lehetővé a táblázatban közölt vetőmag és műtrágya mennyisége. A korabeli niűtrágyázási technológia 1 kh-ra szupcrfoszfátból 12-200 kg-ot, Inomas-salakból 350400 kg-ot, chiüsalétromból 50-100 kg-ot, káhsóból 100 kg-ot írt elő.

249 Természetesen ettől - a termesztett növényfajtától tüggően - valamelyest el lehetett térni, de a mai agrártudomány megítélése szerint erre az időszakra a műtrágyák „kisadagú" felhasználása voltjellemző. 1 kh szántóföldbe - a vetett növénytől függően - 20-100 kg vetőmag került kiszórásra. 50 Ha ezeket a számokat összevetjük a táblázatban közölt adatokkal megbecsülhető, hogy hozzávetőleg hány kh-on folytatott kísérletre volt elegendő az állomás által ingyen szétküldött vetőmag és műtrágya. A források tanúsága szerint az állomás irányítása alatt folytatott kísérletekben hosszú éveken át eredményesen résztvevő gazdálkodók 5 q-át meg nem haladó mennyiségben piaci áron alul juthattak jó minőségű vetőmaghoz, de a betakarítás után a termésről jelentési kötelezettséggel tartoztak.

251 A kísérletekkel kapcsolatos technikai részletek tisztázása után térjünk rá annak vizsgálatára, hogy a gazdatársadalom melyik rétegeiből tevődött össze a kísérletbe bekapcsolódók túlnyomó többsége és milyen módszerekkel történt „beszervezésük", megnyerésük. A kérdés megválaszolásakor - mint már annyiszor - ismét vissza kell térnünk Cserháti Sándor szerepére. Korának vitathatatlan szaktekintélye, aki az állomás létrehozásakor már több mint másfél évtizede oktatott Óvárott. Hz. idő alatt, és a későbbiek során is sok tanítványával került közeli kapcsolatba, akiket fogékonnyá tett az új iránt, felkeltette bennük a kísérletek iránti érdeklődést, ők az iskola padjaiból kikerülve, saját vagy mások birtokán gazdálkodva Cserháti, illetve az állomás első számú partnereivé váltak. Tehát az állomás kísérleteiben közreműködő „ gazdák,, jelentős számban a volt diákok közül kerültek ki, akiknek szakmai képességeihez nem fér kétség.

252 A termelőkkel folytatott kísérletek során a résztvevők következő csoportja a gazdasági szaklapokban közzétett felhív ásókra jelentkezőkből állt össze. Akorabeh szakmai orgánumok mindegyikében az év minden szakában megjelentek kísérletekben való közreműködésre felszólító írások. Az állomás esetenként rövid hír formájában tette közzé felhívását, máskor pedig hosszabb lélegzetű, a kísérlet tudományos célját is érintő cikk végén került sor az ilyen irányú kérelem megjelentetésére. Ezek pontos tájékoztatást adtak a kísérlet céljáról, a végrehajtás módjáról, az esetleges vetőmag- és műtrágyaszállításróL minden egyéb fontos tudnivalóról.

253 A források tanúsága szerint az évek hosszú során kialakult a kísérletekben résztvevők „törzsgárdája". A kísérletek szervezői és irányítói tudták, hogy a különböző termelési és trágyázási kísérletek esetén kihez forduljanak. Ők már ismerték egy-egy birtok fekvését, talaj- és éghajlati adottságát. A kísérletekre felkért „ ügybuzgó gazdák" az esetek túlnyomó részében készségesen eleget tettek az állomás felkérésének.

254 Lelkesedés és áldozatvállalás, de egyszersmind az új