Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek
Az évről-évre növekvő számú kísérleteket az állomás három különböző helyen tudta elvégezni. Az első ilyen lehetőséget az óvári akadémiától kapott kísérleti tér, valamint az aradi kirendeltséghez tartozó parcellák - a korabeli statisztikai megjelölés szerint - az,,állomás saját kísérleti telepe "jelentette. A kísérletek lefolytatásának második szinteréül a bérelt és szerződéses parcellák kínálkoztak. Ehhez a költségfedezetet Darányi 1900-ban kiadott utasítása biztosította. Ezeken a telepeken történt a különböző növények több éven át tartó összehasonlító és honosítási kísérletsorozata, a trágyafélék eredményességének és utóhatásának megállapítása. A szerződés csak akkor léphet életbe, ha a tulajdonos egyúttal az állomás rendelkezésére bocsátott egy szaktudással bíró megbízható személyt, aki annak utasításait maradéktalanul végrehajtotta. Cserháü több éves tapasztalata szerint; „Ezen feltételek leginkább fellelhetők a nagy birtokokon, főleg, mert a gazdaüszü körben találhatók leginkább azon gyakorlatilag és elméletileg képzett, a kísérletek pontos keresztülvitelének szükségességét teljesen átérző * /27 gazdák, akik nélkül az ily kísérletek sikerre nem vezetnek. Ezeken az egyenként 20 kh nagyságú telepeken végeztek a „nagybani" szántóföldi kísérleteket. Az in szerzett tapasztalatok alapján került azután kidolgozásra, majd ajánlásra egy-egy növénytermelési vagy trágyázási kísérletsorozat metodikája, ennek előírása alapján hajtották végre azt az ország eltérő talaj- és klimatikus viszonyai között fekvő gazdaságok felkért vagy önként jelentkező tulajdonosai. A telepek száma 1901 -ben 6 volt, két évvel később már 11-ről van tudomásunk. Ezek a következők: 1/ József főherceg kisjenői uradalmának bánkuti gazdasága, kezelő: Baross László; 21 József főherceg kisjenői uradalmának livádiai gazdasága kezelő; Salkovszky Iván; 3/Gróf Wenckheim család csorvási uradalma, kezelő : Szabó János; 4/ Báró Wodiáner Albert komjáü uradalmának újdögösi gazdasága, kezelő: Zámpory Ferenc; 5/ Gróf Eszterházy Mihály cseklészi uradalma, kezelő: Rásky Mihály; 6/ Pannonhalmi főapátság győr-hecsei gazdasága, kezelő: Bauer Károly; II Herceg Esterházy-féle béruradalom Kapuvár, bérlő: Báró Berg Gusztáv, kezelő: : Seligmann Kelemen; 8/Gróf Hunyady József szárszói uradalma, kezelő: Csitáry Béla; 9/ Gróf Zselénszky Róbert ötvenesi uradalma, kezelő; Récsey Miklós; 10/Gróf Csáky Vidor szepesgörgői gazdasága, kezelő: Förster Gusztáv; 11/Gróf Zselénszky Róbert nyirencsencsi gazdasága, kezelő: Nagy József. 228 11 telep 9 megyében az alábbi terüleü megoszlásban helyezkedett el: Arad-3, Szabolcs-, Győr-, Sopron-, Somogy-, Pozsony-, Nyiüa-Szepes megyékben pedig l-l gazdaságról van tudomásunk. 2 A feltárt források nem adnak feleletet arra a fontos kérdésre, hogy a telephelyek kiválasztása tudatosan történt-e vagy pedig személyes kapcsolatok révén került sor kijelölésükre. Ez utóbbi feltételezésünket valószfnűsíü, hogy három telep az óvári központhoz közeli megyében terült el.
