Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 2., Vetőmagvizsgáló állomások

2. Vetőmagvizsgáló állomások Magyarországon a vetőmagvizsgálat céljára szerveződött állomások népes csoportot alkotlak és mintaként az először a németországi Tharandtban 1869-ben létsített intézet szolgált. A nálunk létrehozott állomások mindvégig állami irányítás alatt álltak és tevékenységükkel a forgalomba került vetőmagok jó minőségét biztosították, azaz a növénytermelés színvonalának emelését szolgálták. Az agrárpiac kiterjedése együtt járt az erősödő konkurenciaharccal és ebben csak jó minőségű vetőmagból termelt áruval jelentkezők tudtak versenyben maradni. A vetőmagvakkal való tudatos visszaélésért, vagy a kellő szakértelem hiányából fakadó tévedésekért elsősorban a termelők fizettek súlyos árat. Akülfóldi, később pedig a hazai földön szerveződött vetőmagvizsgáló állomások feladatát képezte „ A magkereskedőket ellenőrizni, s ezáltal a gazdák, erdészek, kertészek érdekeit az e téren előforduló visszaélések és hamisítások ellen megvédeni." S mindezt a gyakorlatban Magyarországon is úgy képzelték el, hogy egy-egy „ állomás idejeként vagy évszámra szerződést is köthet magtermelőkkel, magkereskedőkkeL gazdasági vagy fogyasztási egyletekkeL 149 Ezek munkájukat természetesen térítés ellenében végezték, és vizsgálataikról a vetőmagok garanciáját igazoló hivatalos bizonylatot állítottak ki.

1 Az ilyen típusú intézetek feladatát képezte még a vetőmagvakkal végzett különböző irányú tudományos kísérletek folytatása, továbbá a kultúrnövényekre káros növényi és állati kórokozók elleni védekezési eljárások kidolgozása is.

151 A 90-es évek közepétől az állomások feladata, a végzett munka mennyisége és minősége jelentős mértékben változott. Mindez a hazai mezőgazdaság kereskedelem fejlesztése érdekében történt, és az agrárközigazgatás kiépítéséhez vezető, már többször idézett 1894. évi XII. és az 1895. évi XLVL törvénycikkek 152 hatálybalépésének következménye. Arról, hogy a törvények a vegykísérleti állomások esetében milyen változásokat hoztak, már az előző fejezetben szót ejtettünk. Ugyanakkor ezek hatása a vetőmagvizsgáló állomások életében is a tennivalók megsokszorozódását eredményezte. Az 1895. évi törvény vetőmagvakra vonatkozó rendelkezései többek között előíilák, hogy kereskedelmi forgalombahozatal esetén az eladó köteles az áru faj azonosságát, származását, tisztaságát és csúaképességi százalékát a vevővel közölni. /A törvény időtállónak bizonyult, hiszen kisebb változásokkal ugyan, de egészen 1968-ig /!/érvényben volt.

153 Az 1894: XII. tc. és annak végrehajtása iránt rendelkező 48000/1894 számú rendelet, továbbá az 1895: XLVL tc. végrehajtására hozott 38286/1896 számú utasítás 154 ugyanis a közigazgatási hatóságokra, azok pedig a vetőmagvizsgáló állomásokra bízták az arankamentes lucerna- és lóheremagtermelés és kereskedés felügyeletét. A lucerna növényi kórokozói ez idő tájt már oly mértékben elterjedtek,