Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 1., Vegykísérleti állomások

- mindig a kémiai technológiai tanszékről kerültek ki, de mások állandó foglalkoztatására nem nyílott lehetőség. Az állomás munkájából kiemelést érdemelnek a bor, a must, a trágya és a takarmány összetételét elemző vizsgálatok, valamint a peronoszpóra ellem hatásos védőszer feltalálására irányuló erőfeszítések. /Lásd: VIII. táblázat/

140 Meg kell ernhtenünk még a Csanády tőzegvizsgálatai során elért eredményeket.

141 Az 1893. és 1895. évi ismert törvények realtív kisforgalmú intézetben a „teljes kapacitást" lekötötték Mindvégig a tanintézet kötelékéhez tartozó állomás fejlesztésére nem teHek komoly erőfeszítéseket, a költségvetés nem növekedett, éppen ellenkezőleg, csökkent. 1895-ben méji 1100 frt évi támogatással szemben 1908-ban már csupán 700 koronára tellett. Ilyen körülmények mllett szinte természetes, hogy a keszthelyi vegykísérleti állomás ügyfélforgalma a legkisebb volt a hazai társintézetek sorában. /Vo.: I. táblázata adataival Ugyancsak 1884-ben szerveződött a ,, M. kir. Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás,, Kassán, az ottani tanintézettel állt szoros kapcsolatban, amely állapot az 1897-ben bekövetkezett önállóvá válásig tartott. Pontosabban, csupán a tanintézettől különült el, de 1901-től az ugyanitt életrehívott szeszkísérleti állomással került közös fedél alá, sőt 1907-ig a két intézetnek Zalka Zsigmond személyében közös igazgatója volt. 1907-től végre Nyíredy Jenő vezetése alatt elnyerte teljes önállóságát, létszámát tekintve, a bekövetkezett fejlesztése ellenére - kettőről hatra nőtt a „tisztviselők

n-ből és „szolgjüc"-ból álló személyzet - messze elmaradt a két legnagyobb hazai intézet mögött. A végzett munka jellegét tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb számban az „élelmiszerek és italok", illetve a „tecnológiai anyagok" cím alatt felsorolt árufajták / cukorrépa, tejfelek/ analízisét végezték, s emellett a „mezőgazdasági anyagok"-ként nyilvántartott trágyák vizsgálata volt még számottevő, /lásd: LX. táblázat/

144 A kassai állomást is azon vegykísérleti intézetek sorába áwthatjuk, amelynek működési területe közelebb állt a minőségellenőrzéshez, mint a tudományos kutatáshoz. A Kolozsvárott működő ,,M. kir. Vegykísérleti Állomás" 1889-ben a Ferenc József Tudományegyetemen létesült, s maradt is mindvégig az egyetem kémiai tanszékével szoros kapcsolatban. Viszonylagos önállóságát 1897-óta folyósított költségvetésének köszönhette. Az állomás és a tanszék vezetését ellátó Fabinyi Rezső a legutolsó években már öt fő munkáját irányította. Az elvárások szerint feladata „csupán ellenőrző vizsgálatok végzése, de kísérleti és tudományos működése a mezőgazdaság terén nem kötelessége, ellenben végez műszaki vizsgálatokat és kidolgoz víz és anyagipari tecnológia körébe tartozó eljárásokat."

145