Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 1., Vegykísérleti állomások
A fentiekben leírtakból megállapítható, hogy munkaprogramjában nem szerepeltek a mezőgazdaság körébe vágó kísérletek, míg más állomások esetében legalább az igény benn foglaltatott, legfeljebb nem, vagy csak kis mértékben tettek annak eleget. Ha a lefolytatott vizsgálatok irányát és számát vesszük figyelembe, szembeötlik a tejneműek kimagaslóan nagy száma, úgyszólván egyeduralma. A vizsgálattá beküldött minták mennyisége a nagy intézetekhez képest lényegesen kisebb, de az ezeken végzett analízisek aránya minden más intézetet felülmúlóan magas. /Lásd:X.táblázat/ 146 Talán Erdély gazdasági fejlődésének eltérő volta lehetett a magyarázata annak, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából adottságokkal büó országrészben ahol ráadásul ez volt az egyetlen ilyen intézet - éppen a profiljában legjobban illő „mezőgazdasági anyagok" vizsgálatára és kutatásokra fordítják a legkevesebb figyelmet. Valószínű, hogy Erdély mezőgazdasága fejlettségének akkori szintjén még nem tartott „igényt" az állomás nyújtotta szolgáltatásokra. Ez utóbbi okra vezethető vissza a talaj, a trágya és a takarmány analízisek alacsony száma. A Fiumei ,,M. kir. Állami Vegykísérleti Állomás" az utolsók között, 1899-ben nyitotta meg kapuit. Az eddig bemutatott állomások esetében tudomásunk van kisebb-nagyobb mértékű tudományos kutatómunka végzéséről míg az Adria parti kikötőben létesült intézet azzal a kizárólagos céllal szerveződött, hogy ellássa az 1893: XXU1 és az 1895: XLVI. tc. végrehajtásából ráháruló feladatokat. Könyöki Alajos beosztottjainak teljes munkaidejét a tranzit áruforgalommal kapcsolatos vizsgálatok töltötték ki. Elsősorban bor és importált trágya-, továbbá cukorfélék voltak a leggyakrabban ellenőrzött termékek. /Lásd: XI. táblázat/ 147 Az állomásnak fontos szerepet szántak a külkereskedelemi forgalommal összefüggő vizsgálatok végzésénél. Ennek köszönhetően műszerekkel való ellátottság tekintetében megelőzte a keszthelyi, pozsonyi és kolozsvári állomásokat. 148 A fentiekben áttekintettük a földművelési tárca úányítasa és felügyelete alá tartozó vegykísérleti állomásokat. Munkájukból megállapíthattuk,hogy tevékenységükkel hozzájárultak a termelés színvonalának emeléséhez, a piaci értékesítés biztonságához, a fogyasztói érdekvédelem megteremtéséhez. A közigazgatás számára végzett szakvélemények megfogalmazásával hatósági szerepet is betöltöttek, és végül mdományos eredményeiken keresztül az élet minden területén érzékelhető és értékelhető hatást fejtettek ki. Nehéz eldönteni, hogy a mezőgazdasági vegykísérleti állomások eredményei a gyakorlat vagy a tudomány szférájában birtak-e nagyobb jelentőséggeL Véleményünk szerint nem kell, de nem is lehet e tekintetben mérleget vonni. Tény, hogy az 1890-es évek közepén életbe lépett, és a kereskedelmi forgalomba kerülő mezőgazdasági termények és termékek minőségét szigorúan szabályozó törvények óriási
