Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 1., Vegykísérleti állomások

érintetlen maradt, a dologi tételben azonban már gyakori változásokat állapíthatunk meg. Az állomás tekintélyes nagyságú pénzügyi injekciót kapott, ebből tellett új épület felhúzására és felszerelésére, sőt a műszerpark kiegészítésére is lehetőség nyílott.

135 Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy az óvári vegykísérleü állomás az Akadémia anyagi- és szellemi erőforrásaira is támaszkodva fontos szerepet töltött be a hazai mezőgazdaság fejlesztésében. Munkájával segítette az óvárott működő - a későbbiek során tárgyalásra kerülő - kísérleti állomások eredményes tevékenységét. A két legjelentősebb hazai vegykísérleti állomás mellett még további öt intézet működött a vizsgált korszakban. Közülük a Debreceni Gazdasági Felsőbb Tanintézet vegytani tanszéke mellett Vedrődi Viktor már 1869-ben szervezett egy vegykísérleti állomást, de hivatalos elismerésre és központi költségvetési támogatásra csak 1894-től került sor. A Debreceni M. kir. Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás" nevet viselő intézetben azonos személyi feltételek mellett és szervezeü keretek között folyt a munka, s próbálták a kitűzött célt, azaz „ a gazdaközönség fokozottabb közeledését" és a mezőgazdaságban közvetlenül hasznosítható tudományos eredményekhez való „kapcsolódást" elérni.

136 A tanintézettel 1901 -ig szoros kapcsolatot tartott fenn és működésében elsősorban az ellenőrző tevékenység donúnált. Kettő, később öt főből álló intézet munkatársai -Nyuedy Jenő/1899-1901/, Széli László /1901-1912/, Adorján József/1912-1913/ és Faltin Adolf igazgatása alatt - a trágyaszereket és különböző élelmiszerek vizsgálatát folytatták, ezt részletezi a VI. táblázatunk.

137 1908/9-ben szőlőműtrágyázási kísérleteket végeztek, ennek során a talaj és növény tápanyagszükségletének megállapítását, a termelt borok minőségi és mennyiségi összehasonlítását végezték eL 38 Az állomás személyi állományát, a költségvetés mértékét, a munka mennyiségét tekintve a budapesü és az óvári intézetek mögé sorolható. Az 1883 -ban létesült pozsonyi "M. kir. Vegykísérleti Állomás"mindvégig a városi főreáhskoIában végezte munkáját, jóllehet felügyeleti szerve a Földművelésügyi Minisztérium volt. Mindvégig „egyszemélyes" intézetként folytatta minőségellenőrző tevékenységét, a vizsgálat során az élelmiszeripar és kereskedelem körébe tartozó áruk / tej, bor, szesz / fordultak elő a leggyakrabban. Frről a VII. táblázat

139 adatai is meggyőznek, de az utolsó két évben határozott növekedés tapasztalható a trágyáié lék esetében. 1884-ben a keszthelyi tanintézet szellemi és anyagi bázisán szerveződött a "M. kir. Vegykísérleti Állomás." Az intézet vezetői - Csanády Gusztáv /1884-1894/, Ferstl János /1894-1897/, Nyíredy Jenő /1898-1900/ és Windisch Rikárd /1900-tói/