Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 1., Vegykísérleti állomások

Gazdaságtörténet írásunk szerint Magyarországon már nem elszigetelt jelenség a műtrágyák használata, ezt látszik alátámasztani a fenti adatsor is, sőt az állomás 1889/90.évi tevékenységéről szóló jelentésben az alábbi megállapítás olvasható : „ A műtrágyafélék alkalmazása örvendetes módon terjed az országban, s évről évre többen vállalkoznak kísérletezésre, sőt egyes vidékeken már nagyban is alkalmazzák a műtrágyaféléket."

125 Az állomás azonban többre vállalkozott, mint a műtrágyák egyszerű analízisére, mert ezentúl még különböző répa- és dohányfélékkel folytattak trágyázási kísérleteket, és ennek során a talajok összetételére vonatkozóan is végeztek méréseket. 126 Az ilyen feladatok ellátására létesült később a növénytermelési kísérleü állomás. Tevékenységének részletes ismertetésére a következőkben még kitérünk. A műtrágyák mellett megnőttek a cukorrépával kapcsolatos elemzések is. Nyugat-Magyarországon a kiegyezés után több cukorgyár kezdte meg működését, jó értékesítési lehetőséget és termelési biztonságot teremtve a répatermelő gazdaságok számára. E folyamat hatása tükröződött az állomás munkájában, a korabeli jelentés állítása szerint: „ A hazánkban felállított új cukorgyárak a cukorrépa-termesztés nagyobb mérvű felkarolását vonták maguk után, ez az oka, hogy a múlt évben a répák nagyobb számmal küldettek az állomásra vizsgálat végett."

127 Ugyancsak növekedés mutatkozott a belterjes állattenyésztésben felhasznált erőtakarmányokon végzett vizsgálatok esetében, ami az említett területen megtett előrelépést valószínűsíti.

128 Az állomás saját tervei alapján végzett kutatásai mellett birtokaik nagyságától íüggetlenül „gazdák" gyűjtőnév alatt regisztrált magánszemélyek, gazdasági egyesületek, gyártók és terménykereskedők felkérése végezte - miként az adatok is tanúsítják - egyre jobban megnövekedett munkáját. /Lásd: IV. táblázat /

129 A növekedés összefüggésében állt a hazai mezőgazdaságnak a belterjesség üányába tett lépéseivel Az 1895:XLVI. tc., később pedig a földművelésügyi miniszter 26000/1909. számú rendeletének végrehajtása a kutatások helyett az ellenőrző tevékenység előtérbe kerülését eredményezte.

130 A munka jellegében bekövetkezett változások kihatottak az állomás szervezeti felépítésére, ennek következtében került sor 1984-ben az állomás elnevezésének "M. kir. Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás - Magyaróvár"történő módosítására. Elkezdődött az állomás leválasztása az Akadémiától, s ez az önállósulási folyamat 1902-ben fejeződön be. A változásoknak köszönhetően javultak a munkavégzés körülményei, különösen 1902-től amikor az intézet a város Lucsony nevű részében birtokába vehette önálló, 11 helyiségből álló épületét.

131 Az eddigiekből megállapítható, hogy az állomás tevékenysége közvetlenebbül kapcsolódott a szorosan vett mezőgazdasági termeléshez, mint a budapesti intézet esetében. Az un. „mezőgazdasági anyagok" (talaj, takarmány és trágya) vizsgálatok száma messze felülmúlta az „élelmiszerekét és italokét", amelyek