Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 1., Vegykísérleti állomások

mintán végeztek vizsgálatot, azaz 10 esztendő alatt 50126-ot, az alábbi megoszlás szerint: 110 1. Emberi tápszerek és fűszerek 10784 db 2. Egyéb egészségügyi törvényszéki vizsgálatok 381 „ 3. Bor és szőlőmust 7693 „ 4. Egyéb szeszesitalok és szesz 931 „ 5. Takarmány félék 984 „ 6. Talaj- és trágyafélék 5931 „ 7. Gazdasági növények 728 „ 8. Mezőgazdasági ipari termék /cukor, keményítő/ 12122 „ 9. Vízelemzések, egészségügyi és techn. szempontból 2139 „ 10. Ipari és bányászati cikkek 3069 „ 11. Világító és tüzelőanyagok 625 „ 12. Szakvélemények és különféle vizsgálatok 4732 „ A már korábban ismertetett - 1893 és 1895 között született - törvények végrehajtása következtében nagymértékben megnövekedett az állomás forgalma, de 1899 után még ezt is messze felülmúló számadatokkal találkozunk. / Iisd EL táblázat./

111 Pontosabban szólva, a beküldött minták számát tekintve már nem történik lényeges mennyiségi növekedés, de az egy-egy mintán végrehajtott vizsgálatok többszörösére emelkednek, ami az állomáson folyó munkának a szakszerűség irányába történő elmozdulását bizonyítja. A III. táblázatban foglaltak arra is bizonyítékul szolgálnak, hogy a korábbi időszakhoz képest változott a vizsgált anyagok összetétele. 112 A 90-es évek és a 20. század első évtizedének adatait összevetve azonnal szembetűnik, hogy a cukorfélék vizsgálata erősen visszaesett, míg bor- és tejelemzések a későbbiek során is magas számban fordultak elő, a trágyafélék anaüzise pedig örvendetesen növekvő tendenciát mutatott. Az egyszerű, mondhatni rutinszerű - vizsgálatok mellett komoly tudományos felkészültséget igénylő bor-, búza- és üsztvizsgá la tokra is sor került, és ezek eredményei viszonylag rövid időn belül a termelésben is hasznosításra kerültek. Vegyük először példaként a borok összetételének elemzése során elért eredményeket. A 70-es évek végétől - közel egyidőben a filoxéra hazai megjelenésével - kereskedőink a magyar borok értékesítési nehézségeiről panaszkodtak Az okokat azok minőségének megbízhatatlanságában vélték megtalálni, ugyanis már külföldön is elterjedt vélemény szerint borainkat hamisítják. Az üzleti jó hírnév elvesztése egyben érzékeny piacvesztéssel járt együtt,"

3 pedig a tőlünk nyugatabbra fekvő bortermelő országokban a filoxéra pusztításának magyarországinál előrehaladottabb volta miatt még a korábban elveszített piacok visszaszerzésére, sőt új piacokra való betörésre is lehetőség nyílott.