Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 1., Vegykísérleti állomások

A bortermelők- és kereskedők, a kormányzat ezért a vegykísérleti állomásokkal főleg a budapestivel - szemben fogalmazták meg elvárásaikat: egzakt módszerekkel, a külföldi vevők számára is megnyugtató módon mutassák ki a borok összetételét, ily módon visszaszerezve az elveszített bizalmat.

114 Ennek törvényi szabályozását szolgálta a már többször idézett 1893. évi XXHI tc., amelyik a vegykísérleti intézetekre bízta ennek végrehajtását. A munkában kiemelkedő szerep jutott a budapesti állomásnak, amelyik a borok kémiai összetételének tanulmányozása során - 1900 és 1907 között - az ország különböző vidékeiről származó borokat vette alapos vizsgálat alá. A,, tokaji borok és különösen a tokaji aszuszőlő vizsgálatával olyan adatokat nyertünk, amelyek külföldön is méltányolásban részesültek..''

115 állapította meg a kortárs, Dubravszky Róbert. Az újra visszaszerzett bizalom a magyar borok minőségi garanciájának szavatolása érdekében még egy fontos törvény - 1908 „ XLVI1. tc. - született , amely előírta, hogy a vegykísérleti állomások kötelesek a külföldre szállítandó borokat megvizsgálni és erről bizonylatot adni. Tény, hogy a földművelési kormányzat, és ennek következtében a budapesti kémiai intézet nagyon fontosnak tartotta a borral kapcsolatos tudományos kísérleteket és vizsgálatokat. Ezt alátámasztandó, az intézeten belül Krámszky Lajos vezetésével egy borászati osztály megszervezésére is sor került.

11 Az előző területtel szoros összefüggésben állt a íiloxéravész ellen folytatott küzdelem is. Más társaintézetek mellett a budapesti kémiai állomás is hozzájárult a kórokozó ellen folytatott, végül sikerrel megvívott harchoz Többek között az intézet igazgatójának, Liebermann Leó kutatási eredményeinek köszönhetően terjedt el a homoktalajok immunitását megállapító vizsgálati módszer. E munka kapcsán az érdeklődés homlokterébe került a tudományos kutatás, az intézet pedig közvetlen kapcsolatot épített ki az érintett termelőkkel, hitelesen bizonyítva, hogy a termelés sikere elképzelhetetlen a tudomány eredményeinek alkalmazása nélkül

117 A kutatások másik kiemelt területe az ország egyik legfontosabb növényével a búzával, illetve a liszttel állt kapcsoatban. A századforduló táján a magyar búza értékesítése körül támadt nehézségek rádöbbentették a termelőket, a kereskedőket, de az agrárkutatókat is, hogy az utolérhetetlen minőségű termény hírében álló fontos exportcikkünknek komoly vetélytársai lettek a nemzetközi piacokon. Ennek oka nemcsak a kedvező árban keresendő, hanem a magyar búza ellen emelt minőségi kifogásokban is. A vegykísérleti állomások, és ennek élén a budapesti intézet, kapták feladatul egy olyan vizsgálati módszer kidolgozását, amelyik - külés belföldön egyaránt - minden kétséget kizáróan igazolja a magyar búza és tiszt valódi értékét. Az e téren végzett erőfeszítések közül a legkiemelkedőbb eredményt a ,, Rejlő-Kosutány-féle lészlavizsgáló műszer" megszerkesztésével 1907-ben a budapesti állomáson érték el. A műszer segítségével teljesen objektíven kimutatható a búza vagy liszt minősége, használati értéke.

118 A kidolgozott módszemek is köszönhetően sikerült he lyreáltitani a magyar búza és liszt piaci versenyképességét,