Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - A., Kezdetek, szervezeti felépítés, költségvetés

laboratóriumokban, és kísérleti parcellákon végrehajtott „ búvárkodásokat " sem 74 Az 50-es évektől egyre több cikk jelenik meg a kémiai kísérleteket folytató „Versuchsstation"-okról, ezek eredményeit a gyakorlatba átültető kísérleti parcellákról, aboi" a tudománynak és a gyakorlatnak a mezőgazdaságban egyedül üdvözítő házasságai kötődnek." 75 A szerzők - külföldi példákra hivatkozva nálunk is a tanintézetek és gazdasági egyesületek által közösen fenntartott kísérleü telepek és vegykísérleü laboratóriumok felállítását javasolják. 76 A kutatás igen aktív híve, Sporzon Pál - a keszthelyi Felsőbb Gazdasági Tanintézet igazgatója, később a magyaróvári Gazdasági Akadémia tanára - a ,, Gazdasági Lapok ^-ban közzétett írásaiban agitált a ,, mivelt nyugat " példájának követése mellett. A kísérletügy kérdése csakhamar eljutott a politika szintjére is. Tisza László az 1870 februári országgyűlési felszólalásában külloldi példákra hivatkozva érvelt a kísérleü állomások hazai felállítása mellett: Most, ha valami bor, gabona, föld, víz stb. vegytani vizsgálatot meg akarunk tétetni, és nem kapunk rá jó drágán szakértő vállalkozót, magán-tudóst, miben ismét nem bővelkedünk, illető 78 tárgyukkal Tharandba vagy Württembergbe kell hogy menjünk. „ Az egyre gyakrabban elhangzó és meggyőző érveknek köszönhetően az 187l-es esztendőben végre elmozdulás történt e kérdésben, a Földművelés- Ipari és Kereskedelemügyi Minisztérium szervezésében sor került a honi gazdasági tanintézetek igaz.gatóinak konferenciájára. Fnnek hangulatát őrző dokumentum szerint ,, A közönségben több oldalról élénk óhajtás nyilvánult meg a gazdaságkísérleti állomások felállítása iránt. Miután ezeknek az okszerű gazdasági vezetés terjesztésére irányzott és a közönségre nézve számos gyakorlati előnnyel járó tevékenységet részemről / ti. a minisztérium - F.Gy. / az ismeretterjesztés fontos eszközéül tekintem, hajlandó vagyok ilyen felállításban kezdeményező lépéseket megtenni. Ilyen kezdeményező lépésnek tekintem, ha a gazdasági kísérleti állomások egyelőre a gazdasági tanintézetekkel egybekötve állíttatnak fel '..,,/. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy azok fősúlyt fektessenek azon tárgyakra, melyek a vidék kívánalmainak megfelelnek Az értekezlet abban állapodott meg, hogy egyelőre Magyaróvár és Debrecen szereltessenek fél úgy, hogy a kísérleü állomás feladatainak megfeleltessenek. A költségek lennének egyeszer s mindenkorra évi 2500 Irt Magyaróvár, 3000 frt Debrecen. 79 Megszületett tehát a kísérleü / vegyvizsgáló'' állomások alapításáról szóló hivatalos határozat. Tudnunk kell azonban, hogy már ezt megelőzően - erről az egyes állomások történetét tárgyaló fejezetben részletesen szólunk - 1869-ben Ovárott c^y gépkísérleti- és Debrecenben egy vegyülni állomás már megkezdte munkáját. Az első bíztató lépések után azonban igen vontatottan haladt az állomások szervezése. A hazai hálózat gerincét alkotó vegykísérleü- és vető magvizsgáló állomások felállítására csak a 80-as évek első leiében került sor, igaz ekkor nem kevesebb, mint 10 állomás nyitotta meg kapuit. Mi lehetette késlekedés oka? Egyik mindenképpen az, hogy a magyar mezőgazdaság akkori színvonala még nem igényelte ilyen jellegű intézetek tömeges alapítását. Báró Kemény Gábor