Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - A., Kezdetek, szervezeti felépítés, költségvetés
IL MEZŐGAZDASÁGI KÍSÉRLETÜGY MAGYARORSZÁGON A. KEZDETEK, SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, KÖLTSÉGVETÉS Az agrártudományok fejlődésében a 19. század első felében végbement változások és legfőképpen az 1848/49-es forradalom és szabadságharc következtében a polgári tulajdon és kapitalista termelési mód irányába tett erőteljes lépéseknek köszönhetően a hazai mezőgazdaságban is alapvető változásokat regisztrálhatunk. A 19. század második felétől fokozódó kereslet nyilvánult meg a hazai agrártermékek iránt. Az örvendetes irányú változást előidéző okok közé sorolhatjuk a közlekedés elsősorban vasút - rohamos tempójú fejlődését, amelynek köszönhetően eddig soha nem látott mértékben növekedtek a mezőgazdasági cikkek értékesítésének lehetőségei, továbbá az iparosodás és a vele járó urbanizáció, amely új és szinte korlátlan felvevőpiacot hozott létre. Mindezen jelenségeknek köszönhetően az iparilag kevésbé fejlett országokban felértékelődött a mezőgazdaság szerepe. A hazai mezőgazdaságban valamilyen szempontból érdekelt szereplők többsége előtt világossá vált, hogy az agrártermékek iránt megnövekvő mennyiségi és minőségi követelmények kielégítését csak a hagyományosnak nevezett termelési fonna gyökeres megváltozásával lehet elérni. Az új termelési rendszene való sikeres áttérés számos feltétele közül elengedhetetlen a modern mezőgazdasági szakoktatási rendszer kiépítése. Az abszolútizmus idején még inkább a kiegyezés utáni években alapított különböző színvonalú és szakirányú gazdasági oktatási intézetek, többségükben már eleget tettek a korszerű agrártudományi ismeretek megkívánta követelményeknek. Fzek falai közölt oktató felkészült tanárok képesek voltak tudományos eredmények nyomonkövetésére, esetenkénl a hazai viszonyokhoz történő adaptálásukra. Mint enől már korábban is említést tettünk a 19. század második felétől örvendetesen növekvő példányszámban megjelenő magyar gazdasági szakfolyóiratok is segítséget nyújtottak a változások nyomonkövetéséhez, hiszen ezek túlnyomó többsége - szakértelemről is tanúbizonyságot téve - figyelte a külés belföldi mezőgazdaságban bekövetkezett újitó változásokat. A szakírók és az esetenként megnyilvánuló szakemberek figyelmét nem kerülték el a tőlünk nyugattá - elsősorban német földön - fekvő országokban újonnan létesített kísérleü
