Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

I. Az agrártudomány fejlődése és a kísérleti állomások létrejötte - 2., Kísérletügyi állomások külföldön

ahonnan több alkalommal érkeztek az ország mezőgazdasági kutatási rendszerének és eredményeinek tanulmányozására.

42 Annak ellenére, hogy az USA-ban az élenjáró európai országokhoz képest viszonylag későn kezdtek hozzá a kísérleti állomások szervezéséhez - hála az amerikai lendületnek, szervezőkészségnek és nem utolsósorban a rendelkezésre álló bőséges anyagi erőforrásoknak - az időbeli lemaradást gyorsan sikerült pótolni. A felzárkózást nagyban segítette, hogy Rothamsted és Németország több kísérleti és oktatási intézményének falai között tekintélyes számban fordultak meg egyesült államok-beli diákok és kutatók.

43 Példának okáért Liebig giesseni laboratóriumában is több tengerentúli hallgató ismerkedett meg az agrokémia tudományávaL Tény, hogy az első észak-amerikai mezőgazdasági kísérleti állomás megszervezésére német minta alapján került sor. Egyes adatok szerint a Connecticut állambeli New Haven, más források szerint az ugyanebben az államban található Middletown adott otthont az első kísérleti állomásoknak. Az alapítás évenként mindkét esetben az 1875-ös esztendőt jelölték meg,

44 majd ezt követően két évvel később az észak-karolinai Chapel Hillben nyitotta meg kapuit a következő intézet. Az Egyesült Államokban - miként Németországban - a kísérleti intézetek a mezőgazdasági szakoktatás tárgyi és szellemi bázisára épülve kerültek megszervezésre. 45 Ennek törvényes keretét az 1862-ben kiadott Land Grant College Act adta, ennek értelmében minden államban kötelező érvénnyel írták elő gazdasági felsőfokú tanintézetek szervezését. Az 1877-ben megjelent Hatch Act rendelkezése értelmében minden már működő vagy ezután szerveződő kísérleti állomást évi 15 000 $ állami támogatás illet meg. 46 A szubvenció mértéke a későbbiek során még tovább növekedett. 1890-ből ismert adatok szerint az országban működő 53 állomás mindegyike évi 18 000 $ központi illetményt kapott. 47 Kétségtelen, hogy az USA-ban az állam megkülönböztetett figyelmet szentelt fejlesztésüknek, és ennek köszönhetően 1906-ban már 73 állomás létéről létéről van tudomásunk. Fenntartásukra nyolc millió dollárt, azaz mintegy negyven millió koronát vontak el az éves állami költségvetésből. 48 A támogatottság ilyen mértékére még az Európában leginkább irigyelt német kísérletügyi hálózat sem számíthatott, ráadásul az USA- ban is - miként más nyugat- európai országban kísérletügyre fordítható összeg másik forrásául a szövetségi államok és gazdasági egyesületek befizetései, vakmint a saját bevételek szolgáltak. Az amerikai viszonyokat helyszínen is tanulmányozó ' Sigmond Elek tapasztalata szerint: „A legtöbb helyen az illető állam költség hozzájárulása sokkal jelentékenyebb, mint a közös állami költségvetés."

49 Az Egyesült Államokban - az intézetek anyagi hátterének megteremtésével egyidőben - kiépültek a központi irányítás különböző szintjei is. Ennek keretében a földművelésügyi minisztériumon belül (U.S. Department of Agriculture) életrehívták a Kísérletügyi Hivatalt (Office of Experiment Stations). Az állomások ide küldték jelentéseiket, ezeket a Hivatal Összesítette, majd a küllőidről származó fontos hírekkel együtt az „Experiment Station Record"-ban hozta nyilvános-