Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

I. Az agrártudomány fejlődése és a kísérleti állomások létrejötte - 2., Kísérletügyi állomások külföldön

előtt sikeres erőfeszítések történtek az anyagi és szellemi javak koncentrálására. Ennek köszönhetően már 1858-tól rendszeresen megjelent a mezőgazdasági kísérletügyi állomások munkájáról tudósító folyóirat, „Die Landwirtschaftüchen Versuchsstationen" címmel. 1863-ban megalakult a német agrokémikusok egyesülete, amelyik a természetkutatók és orvosok kongresszusaihoz csatlakozva, évente tartotta tudományos összejöveteleit. Az egész német mezőgazdasági kutatás fejlődésének irányát alapvetően meghatározó 1888. esztendőben pedig létrejött a „Verband der landwirtschaftlichen Versuchsstationen im Deutchen Reiche",

39 hogy azután évente rendszeresen megtartott közgyűlésein fejtse ki tevékenységét. A német kísérletügy eseményeit figyelemmel kísérő hazai szakfolyóiratok időről-időre beszámollak a változásokról. 1880-ban 60,191 l-ben már 75 kísérletügyi állomás működéséről tudósítottak, ahol közel 1440 főre volt tehető a szak és kisegítő személyzet létszáma. Az állomások több mint a fele, számszerint 43, Poroszországban fejletté ki tevékenységét. Az állam jelentős részt vállalt az állomások költségvetéséből, de emellett a tartományok, a regionális gazdasági egyesülelek, valamint az állomások hatósági ellenőrző szolgáltatásait leginkább igénybe vevő - takarmány, vetőmag és műtrágya értékesítésben érdekelt - cégek, amelyek a központilag előírt díjazás mellett még jelentős összegű pénzügyi támogatással is hozzájárultak a működési és fenntartási költségekhez. Az állami tehervállalás mértékére jellemző két számadat: 1888-ban az állomások működtetéséhez szükséges 284 000 márkából 100 000 márka a központi költségvetésből származott, míg 1909-ben a működési költségek összege a hat milliót is elérte és ebből már arányában kevesebb, 1,6 millió márka származott az államkasszából. 40 A későbbiek során ez a tendencia folytatódott, és a növekvő kiadások fedezete egyre nagyobb mértékben nem közvetlen költségvetési forrásból származott. Mint ezt majd a későbbiek során a hazai kísérletügy támogatásáról szóló fejezetben is látni fogjuk, Németországban nemcsak a támogatás nagysága, de annak konstrukciója is eltérést mutatott a magyar gyakorlattóL Erre gondolva fel is teszi a kérdést a „Köztelek" egyik cikkének szerzője: „Ugyan mit szólna nálunk akármelyik megye vagy gazdasági egyesület, ha azt kívánnák tőle, hogy segélyezné egyik vagy másik kísérleti állomást?"

41 A fenti példákból egyértelműen kitűnik, hogy a német kíséletügyi hálózat létrehozása, fenntartása széles körű gazdasági és társadalmi összefogás eredménye volt, amelyik nemcsak szervezettségé vei, de eredményeivel kiemelkedő helyet vívott ki a nemzetközi agrárkutatásban. Teljesítményét sok helyütt - így Magyarországon is - követendő példának tekintenék, és a lehetőségekhez képest megpróbállak az itl szerzett tapasztalatokat hasznosítani. Az óceán túlsó partján az Egyesült Allamokb&a a németországihoz hasonló mértékű erőfeszítéseket tettek a mezőgazdasági kísérletügy szervezetének kiépítésére. Európában a földrajzi távolság ellenére is élénk szakmai érdeklődés kísérte az ottani erőfeszítéseket. Ez. alól nem jelentett kivételt Magyarország sem,