Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

Az állatok értékét, tenyészállatok és egyéb állatok csoportosításban vizsgáltam, 1000 forintban kifejezve (5. táblázat). 5. táblázat. A termelőszövetkezet állatállományának értéknövekedése Év Összes állat értéke Tenyészállat értéke Egyéb állat értéke 1951 164 90 74 1952 265 162 103 1953 278 226 52 1954 360 230 130 1955 534 304 230 1956 672 377 295 A termelőszövetkezet állatállománya, hasonlóan az állóeszköz állományhoz, rendkívül nagymértékben megnövekedett. Az összes állomány értéke 1956-ban több mint négyszerese, a tenyészállatok, a növendék és hízóállatok értéke is négyszerese az 1951. évinek. A legnagyobb fejlődés 1955-ben és 1956-ban volt. Ekkor az összérték az előbbi évekhez viszonyítva kétszeresére, a tenyészállat érték másfélszeresére nőtt. 3. A korszak termelés-szervezésének jellemzői A termelés szervezése a szövetkezet gazdálkodásának első éveiben sok munkával, nehézséggel járt. A tagosítással és az első beruházásokkal kialakult a nagyüzemi gazdálkodás legalapvetőbb feltétele. A termelőszövetkezet megalakulásakor, illetve működésének e kilenc évében a legegyszerűbb szervezeti felépítést alkalmazta. A kis területen gazdálkodó szövetkezetek kategóriájába tartozott, és így az egyszerű brigádszervezeti forma elegendőnek bizonyult. E vezetési formának alapja a területfelosztás. A növénytermesztésben 1 brigád 3-4 munkacsapattal, az állattenyésztésben 2 brigáddal dolgoztak. Ezen kívül volt még egy takarmányos brigád 4 fővel. A brigádok összetétele és a hozzájuk tartozó terület állandó volt. A munkaszervezési formán később úgy változtattak, hogy a kapások területét személyekre osztották ki, kivették a brigádok kezéből. Az 1953. évi zárszámadási szöveges beszámolóban ezt így indokolják: „A munkák jobb és időbeni elvégzése érdekében, a területet brigádon belül felosztottuk munkacsapatokra és munkacsapatokon belül egyénekre. így tudtuk biztosítani azt is, hogy a családtagok mind jobban bekapcsolódtak a közös munkákba. A munkafegyelem, illetve a minőségi munkák érdekében bevezettük a munkaegység levonást, ami még jobban fokozta a tagság munkához való hozzáállását. Ezt azonban egy-két esettől eltérően nem kellett alkalmazni.