Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A 2. táblázat számaiból megállapítható, hogy az összterület és ezen belül a mezőgazdasági terület növekedett. A föld minőségének és gazdasági értékének összefoglaló mutatója az aranykorona érték. A termelőszövetkezet közös művelésbe vont területének 1 kataszteri holdjára jutó aranykorona értéke 14—15, az országos átlag fölött volt. A termelőszövetkezet gazdálkodásában az 1949-1950-es évek a megindulás, az 195l-es már a felfejlődés éve volt. Emiatt a vagyoni helyzet vizsgálatánál is az 195l-es évet vettem alapul. A szövetkezet közös vagyona 1956-ra ötszörösére növekedett. Ezen belül az állóvagyon négyszeresére, a forgóvagyon pedig hatszorosára nőtt. A termelőszövetkezet tiszta vagyona 1956-ban közel ötszöröse az 1951. évinek. A közös vagyon és a tiszta vagyon legnagyobb mértékű növekedése 1954 és 1956-ban következett be. Az 1 kataszteri holdra jutó összes vagyon értéke 2350 Ft-ról a korszak végére 8142 Ft-ra gyarapodott. Érdekes megfigyelni, hogy a forgóeszköz értéke nagyobb mértékben nőtt, mint az állóeszköz értéke. A gazdaság vezetői — ha kicsi területen gazdálkodtak is felismerték, hogy a magasabb szintű gazdálkodás és a magasabb jövedelem akkor érhető el, ha az állóeszközök növelését megfelelően, a forgóeszközök növelése is kíséri. A közös vagyon alakulását a 3. táblázat számai jellemzik. Észrevehető, hogy az összes közös vagyon nagymértékű növekedést mutat. Az összes vagyonon belül viszont a legnagyobb ütemű fejlődést a forgó vagyon gyarapodása reprezentálja, mert míg az álló vagyon a négyszeresére emelkedett, addig a forgó vagyon közel meghatszorozódott. 3. táblázat. A közös vagyon alakulása a termelőszövetkezetekben Év Közös vagyon álló Ebből forgó Tiszta vagyon 1951 486,1 405,0 81,1 1952 836,1 776,1 60,0 256,6 1953 1155,0 979,6 176,0 360,2 1956 2136,0 1610,0 526,0 1065,9 Érdekes képet mutat a termelőszövetkezet beruházott vagyonán belül az épületek, gépek és berendezések arányának és értékének alakulása. (4. sz. táblázat). Az állóeszközre kezdettől fogva az épületérték arányának jelentős túlsúlya volt jellemző. Ez az arány idővel fokozatosan szűkült. Ezt a tendenciát a következő táblázat szemlélteti.