Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

trágyázták évente. Az 1960. évben már növény védőszert is használtak. Termelésüket próbálták korszerűsíteni, erről beszélnek a 3004/2/1959. Kormányhatározat alapján igénybevett kedvezmények is, amit az alábbi számok szemléltetnek: 17. táblázat. Termelési kedvezmények alakulása Megnevezés 1959 1960 Ft-ban Felhasznált műtrágya utáni kedvezmény 38.056 34.206 Növényvédőszer utáni kedvezmény ­6.149 Növényvédő gépimunkák kedvezménye ­7.589 Gépállomási gépimunkák kedvezménye 469.140 117.572 Összes értékesítési kedvezmény ­96.075 Sajáterős beruházás kedvezménye ­253.438 Egyéb szolgáltatások kedvezménye ­305.329 Összesen: 507.196 880.358 A termelőszövetkezet felvett hitelállományára jellemző, hogy 1959-ben a beruházási hitel 2,5 millió volt, míg 1960-ban 2,4 millió Ft. Az 1 kh szántóra eső évi hitelállomány 1.940 Ft, illetve 1.901 Ft volt. Üzemviteli hitel mindkét évben azonos szintű, 205—210 ezer Ft és ez 1 kh-ra vetítve 360—700 Ft-ot tett ki. Az összes hitel 1 kh-ra 1959-ben 230 Ft és 1960-ban 2.270 Ft. A Rákóczi termelőszövetkezet összes bevételének 79,5%-a az árbevétel. Az árbevételen belül a növénytermelés és állattenyésztés közel azonos. Az 1 kh-ra jutó termelési érték 3.908 Ft volt. Az 1959—60-as évet szolid eredménnyel zárták. Az 1 munkaegység értéke 38,52 Ft, ezen belül a pénzbeni érték 50—51 %-os. A termelőszövetkezet növénytermelésének színvonalát az átlagtermések alakulása jelzi, melyet az alábbi számok mutatnak:

Next

/
Thumbnails
Contents