Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A kizárások oka fegyelmezetlenség, a munkából való távolmaradás és a közös tulajdon elleni vétség.. 26. táblázat. A taglétszám változása Év Belépett Kilépett Kizárva, törölve Meghalt Növekedés + Csökkenés 1966. 26 1967. 12 1968. 21 1969. 34 13 15 25 10 2 7 1 16 1 1 19 24 - 3 - 16 - 30 - 1 Összesen: 93 63 10 70 - 50 A tagság kor szerinti összetétele számottevően nem változott. Az átlagos életkor az időszak végén 55,1 év, igen magas, és emellett a nyugdíjasok száma is nőtt, 200 főre emelkedett. A taglétszám alakulását a 27. táblázaton szemléltetjük. 27. táblázat. Taglétszám alakulása Megnevezés 1966 1967 1968 1969 Összes tag, fő Index: 1966=100 Dolgozó tag, fő Index:1966=100 Összes tagból dolgozó, % Járadékos és nyugdíjas, fő Alkalmazott, fő 522 100 374 100 71,6 191 506 96,6 357 95,5 70,6 192 40 476 91,2 337 90,1 70,8 192 36 472 90,4 331 88,5 70,0 200 57 A taglétszám a jelentős belépések ellenére 50 fővel csökkent, viszont megjelent az „alkalmazott" kategória. A dolgozó tagság és az alkalmazottak együttes létszáma az előző időszak végén dolgozó tagságához képest (380 fő) még emelkedett is 8 fővel. Tovább csökkent viszont a közös munkában mérsékelten résztvevők aránya. Az előző időszakban 70—100 fő teljesített 150 munkaegységnél kevesebbet, jelen időszakban — amíg a munkaegység szerinti dízajás volt érvényben — mindössze 30—45 fő. A gazdaságirányítási rendszer reformjának eredményeként megnövekedett a termelőszövetkezet önállósága. Ennek egyik következménye az lett, hogy a sokszor bürokratikus tanácsi beavatkozás megszűntével a termelőszövetkezet vezetői saját elképzeléseiket szabadabban érvényesítették, másik pedig az, hogy a felvásárló állami vállalatok „hatósági" jogkörének megszűntével elvileg a termelőszövetkezettel egyenrangú partnerek