Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
lettek. A tanácsi irányítás tartalmi változása nem jelentett zökkenőt, mindkét fél gyorsan alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Nem így a felvásárló vállalatok, amelyek csak nehezen változtattak korábbi magatartásukon. Igaz, hogy többségükkel rendszeressé vált súrlódás nem volt korábban sem, de azért változtatniuk kellett a stíluson. A termelőszövetkezet átlagon felüli gazdasági ereje az egyensúlyt hamar megteremtette ezen a területen is, nem kerültek a normális kereskedelmi kapcsolatokat meghaladó függőségi viszonyba. Hozzájárult ehhez természetesen az is, hogy a termelőszövetkezet elnöke egyúttal a Termelőszövetkezeti Területi Szövetség elnöke és országgyűlési képviselő is. b) A gazdálkodás anyagi feltételeinek alakulása A művelési ágak aránya érdemben nem változott, természetesen a földek minősége sem (28. táblázat). Említésre méltó változás mindössze annyi történt, hogy felszámolták a kiöregedett gyümölcsöst. 28. táblázat. Művelési ágak megoszlása (kh) Megnevezés 1966 1967 1968 1969 Összes közös terület 3649 3649 3636 3599 ebből: szántó 3379 3379 3376 3351 szőlő 76 76 69 70 gyümölcs 5 5 5 legelő 83 83 79 78 Mezőgazdasági terület 3543 3543 3529 3499 Erdő 13 13 13 13 Nádas 9 9 9 9 Termő 3565 3565 3551 3521 FANÉT 78 78 79 78 Háztáji 326 326 326 356 A vagyoni alapok tovább nőttek, de a növekedési ütem már mérséklődött. A közös vagyon másfélszeresére (az 1966. évi 24,2 millió Ft-ról 36,8 millió Ft-ra), a tiszta vagyon 1,8-szeresére (16,5 millió Ft-ról 29,9 millió Ft-ra) nőtt az előző időszak 1,8-szeres, illetve 2,5-szeres növekedési ütemével szemben. (1966-ban az állóalapok újraértékelése következtében a Ft-ban kimutatott vagyon kevesebb volt az 1965 évinél.) A beruházási tevékenység az első két évben némileg ugyancsak csökkent, majd ismét növekedett. Erőteljesen változott viszont a beruházás összetétele. A beruházás súlypontja ugyanis a gépberuházásra tevődött át. Ez a folyamat ugyan már az előző időszakban is megindult, de a jelen időszakban hangsúlyozottabbá vált, különösen a vége felé, amikoris évente 1 — 1,5 millió Ft-ot fordítottak gépek és felszerelések beszerzésére a megelőző periódus 1 millió Ft körüli értékével szemben.