Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

áttekinthetőbbé teszi a vezetőség dolgát. A termelési szerkezet kezdeti sokágúságát bizonyos specializálódás kezdi felváltani mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Csökkentik a termesztett növények számát, állattartásukat lényegében két ágazatra szűkítik. Sok még azonban a hatékonyság körüli hiányosság, amelyet a bruttó jövedelem egyenlőtlen fejlődése, a vagyoni alapokhoz viszonyított elmaradottsága átfogóan jelez. Igyekeznek minden területen a legkorszerűbb termelési eljárásokat meghonosítani, de ez ebben a szakaszban még nem sikerülhetett. Országosan is elismerésre méltó eredményeik ellenére a valóságos minőségi változás a nagyüzemmé válás útján még hátra van. 3. A „Kossuth" termelőszövetkezet fejlődésének negyedik szakasza (1966-1969) a) Gazdasági célkitűzések és társadalmi, gazdasági feltételek Az új fejlődési szakaszt semminemű látványos fordulat nem vezeti be. Viszonylag egyenletes fejlődésnek vagyunk továbbra is szemtanúi, tehát a minőségi változás nem következik be egyik évről a másikra. Uj fejlődési szakaszról mégis azért beszélhetünk, mert az évtized első felét olyan konszolidálódott viszonyok között zárták, amelyek 40 Ft-os munkaegység garantálását tették lehetővé, termelési alapjaik — ha részben provizórikus jelleggel is — kiépültek. Gyökeresen új termelésfejlesztési koncepciót nem fogalmaznak meg, de a mennyiségi gondolkodást fokozatosan felváltják az ökonómiai megfontolások, aminek az évtized végén a gazdasági mechanizmus reformja — amelynek egyes elemei a mezőgazdaságban a sajátos társadalmi és tulajdonviszonyokra való tekintettel előbb megfogalmazódnak mint az állami szektorban — hatalmas lökést adott. Gazdasági célként a termelésszerkezet lehető további egyszerűsítését, a hozamok növelését és a költségek csökkentését tűzik maguk elé. A termelőszövetkezet jó anyagi helyzete, megszilárdult társadalmi beágyazottsága, a tagság túlnyomó többségének a közöshöz való pozitív viszonya a rendbontókkal, fegyelmezetlenekkel szembeni erélyesebb fellépést is lehetővé teszi. Ilymódon fegyelmi büntetésként a prémiummegvonáson, Ületve csökkentésen kívül kizárás és a tagok sorából való törlés is előfordul. Nem szűnik meg a fluktuáció sem, de minőségi változás figyelhető meg ezen a területen. A harmadik és negyedik fejlődési szakasz fordulópontján korlátozzák valamelyest a kilépéseket, de adminisztratív akadályokat nem gördítenek a kilépőkelé. A belépni szándékozók magatartását viszont egyre kritikusabban mérlegelik, kizárják a konjunkturális munkaerővándorlás lehetőségét. Az e téren elért minőségi változást jellemzi, hogy az időszak végén a belépni szándékozó egy évig a termelőszövetkezetnek csak alkalmazottja lehet és a próbaév letelte után a vezetőség előterjesztése alapján a közgyűlés határoz a felvétel kérdésében. A termelőszövetkezeti tagság tehát társadalmi elismerés, némi túlzással: társadalmi rang lett.