Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

és állattenyésztés) jutó mennyiség és arány egyaránt csökkenő, amiből a munka termelékenységének növekedése látszik. 25. táblázat. Munkaegységfelhasználás Megnevezés 1960 1961 1962 1963 1964 1965 Összes munkaegység 132618 153348 151161 146000 148537 152872 ebből: növénytermesztés, % 62,4 62,3 48,2 43,8 43,1 41,1 állattenyésztés, % 16,3 15,1 21,4 25,3 21,8 21,2 egyéb,% 21,3 22,6 30,4 30,9 35,1 37,7 1 tagra jutó munkaegység 219 253 247 272 276 291 1 dolgozó tagra jutó munkaegység 282 338 347 385 398 402 1 kh közös területre jutó munkaegység 37 42 41 41 42 42 1 munkaegység értéke, Ft 39,08 42,30 42,32 43,00 44,00 45,00 A segédüzemek munkaegység felhasználása az időszak során ötszörösére emelkedik, a beruházási tevékenysége 4—5 ezer körüli szinten marad mindvégig. A zárszámadási közgyűlések mindegyikén elhangzanak bíráló megjegyzések a munkaegységhigítási törekvések ellen, de az összes munkaegység felhasználás alakulásából arra következtethetünk, hogy ez csökkenő mértékű. Az egy tagra, illetve a közös munkában rendszeresen résztvevő tagra jutó munkaegység egyenletes növekedése a munkafegyelem megszilárdulását is jelzi. Az 1 kh közös területre jutó munkaegység felhasználás állandósult szintje viszont a két főágazaton kívüli növekvő felhasználás eredménye. Összefoglalva: a harmadik fejlődési szakasz termelőszövetkezetünk megszilárdulási periódusa. Jellemző problémái nem ütnek el a hasonló körülmények között alakult termelőszövetkezetekétől. A tagság jelentős részének a közös gazdasághoz való viszonya a megalakulás utáni években negatív volt, ami rányomta bélyegét a munkafegyelemre és a közös vagyon védelmére egyaránt. A vezetés következetessége és szilárdsága viszonylag rövid idő alatt változtatott a helyzeten, de azt távolról sem állíthatjuk, hogy a negatív jelenségek megszűntek volna. A tagság körében viszont nagy léptekkel haladt előre az a felismerés, hogy létének bázisa a közös gazdaság, amely a lelkiismeretesen dolgozóknak évről-évre növekvő jövedelmet képes biztosítani. A termelési alapok kiépültek, szilárd vagyoni bázison fejlődhet tovább a gazdaság, de érthetően még messze vagyunk attól, hogy minden tekintetben korszerű gazdálkodásról beszélhessünk. A termelési törekvések jobbára a mennyiségi fejlesztést tartják szem előtt, ökonómiai megfontolásokkal még csak elvétve találkozunk. Viszont már ebben a szakaszban is tanúi vagyunk olyan egyszerűsítési törekvéseknek, amelyek megvalósulása