Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

fizették ki a brigádnak. Az összeg birgádon belüli felosztása természetesen a végzett munka arányában történt. Az állattenyésztésben hasonló alapelvek szerint történt a munkadíjazás. A gondozott állatok száma alapján alapmunkaegységet írtak jóvá, ami kiegészült a kifejt tej, a született borjak, felnevelt malacok, elért súlygyarapodás stb. utáni meghatározott munkaegységjóváírással vagy pénzbeni premizálással. A vezetőség az egyes szakterületeken dolgozókkal előre rögzített terv szerint ún. szakmai megbeszéléseket tartott. Ezeken a megbeszéléseken a tagok ismertették saját problémáikat, gondjaikat, a vezetők viszont elmondták az adott területtel kapcsolatos észrevételeiket. A véleményeknek ez a szűkebb szakmai körű cseréje hasznosnak bizonyult mind az emberi kapcsolatok szilárdításában, mind a szakmai ismeretek bővítésében. Kezdettől fogva nagy gondot fordítottak a munkaverseny szervezésére is. Ez a munkaverseny azonban nem formális volt, hanem mindig előre meghatározott feltételek szerint (növényápolás minősége, az egyes munkálatok befejezésének időpontja, tőszám biztosítása, tervteljesítés, stb.) pontozták az elért eredményeket és az egy főre jutó pontok alapján rangsorolták és jutalmazták a munkacsapatokat, brigádokat. Igaz, hogy az egy főre jutó jutalom összege nem volt nagy (100 Ft körüli), hiszen a jobb munka eredményéből való arányos részesedést a jövedelemelosztási rendszer eleve biztosította, de mégsem csupán erkölcsi elismerést jelentett. d) A termelés szerkezete A termelés szerkezeti változásának érzékeltetésére homogén idősorunk csak a nettó árbevétel alakulására van. 17. táblázat. Nettó árbevétel alakulása Megnevezés 1960 1961 1962 1963 1964 1965 Nettó árbevétel össz., 1000 Ft 5612 11246 12438 11478 12059 15655 ebből: növénytermesztés 3741 6921 6393 5979 6369 8811 állattenyésztés 1459 2520 5254 4872 5094 6253 egyéb 412 1805 791 627 596 591 %-os megoszlás: növénytermesztés 66,7 61,5 51,4 52,1 52,8 56,3 állattenyésztés 26,0 22,4 42,2 42,4 42,2 39,9 egyéb 7,3 16,1 6,4 5,5 5,0 3,8 A nettó árbevétel összetétele alapján a növénytermesztés vezető pozíciója, 50—60% között vagy ezt meghaladó részesedésével — végig megmaradt. Az állattenyésztés hozzájárulása abszolút nagyságában is hullámzó. Arányát tekintve 40% fölé csak három