Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

évben emelkedett. A nagyarányú elhullások (sertés, baromfi) és a tartási- takarmányozási hibák miatt (nem kielégítő súlygyarapodás) az állattenyésztés sokáig a termelőszövetkezet legsebezhetőbb pontja volt. Mindemellett az állattenyésztés gyors előretörése figyelhető meg. A főágazatból származó árbevétel több mint 3,5-szeresére nőtt, ezzel szemben a növénytermesztésből származó árbevétel nem egészen 2,5-szeres növekedést mutat. Ez a szerkezeti átalakulás megfelelt a község termelési hagyományainak, de összefügg azzal a körülménnyel is, hogy a tanyák lassú felszámolásával a háztáji állattartás is csökkent. e) Művelési ágak megoszlása A művelési ágak között lényegesebb változás nem történt. A táj jellege és termelési hagyományai ezt nem is indokolták volna. A jórészt elöregedett szőlő felújításához hozzákezdtek és területét is növelték, a gyümölcsöst viszont a kiöregedés arányában lassan felszámolják. A kezdeti elképzelések között szerepelt ugyan nagyüzemi gyümölcsös kialakítása, de a tervet hamar elejtették, helyette az erőket a növénytermesztés és állattenyésztés valóban nagyüzemivé tételére koncentrálták. A legelőből 100 kh-at feltörtek, ami pótolta a FANET-nek a szántóterület rovására történt növekedését. A művelési ágak alakulását a 18. táblázaton mutatjuk be. 18. táblázat. Művelési ágak megoszlása Megnevezés 1960 1961 1962 1963 1964 1965 Összes közös terület 3540 3655 3661 3592 3544 3649 ebből: szántó 3380 3380 3370 3280 3260 3351 szőlő 64 49 55 79 79 90 gyümölcs 5 11 11 8 7 6 legelő 78 172 172 172 95 100 Mezőgazdasági terület 3527 3612 3608 3539 3441 3541 Erdő 4 14 14 14 13 Nádas 4 9 9 9 9 9 Termőterület 3531 3625 3631 3562 3464 3563 FANÉT 9 30 30 30 80 80 Háztáji 375 420 401 320 426 320