Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

későbbiekben nem merültek fel. Ebben az időben még az anyagi kényszer szorította őket az egyszerű megoldásokra, később az ökonómiai megfontolások is. A feszített ütemű felhalmozás eredményeként a termelőszövetkezet állóalapjainak értéke kereken 2,5-szeresére nőtt, az év végi leltárak szerint a következőképpen alakult: 16. táblázat. Az állóalap értékének és összetételének változása Megnevezés 1961 . 1962 1963 1964 1965 Állóalap összesen, 1000 Ft 6058 10036 13692 15512 15439 ebből: épület, 1000 Ft 2646 5048 5683 6681 8763 gép, 1000 Ft 1239 1941 2027 4263 4746 épület, % 43,7 50,3 41,5 43,1 56,8 gép, % 20,5 19,3 14,8 27,5 30,7 c) Vezetés, munkaszervezés és munkadíjazás A vezetőség szamai színvonalának növekedéséhez az egyetemi, technikumi és gimnáziumi levelező oktatásban való részvétel mellett a különféle tanfolyamok elvégzése is hozzájárul. Az időszak végéig agrármérnöki oklevéllel az elnökön kívül az elnökhelyettesi teendőket is ellátó főagronómus rendelkezik, s főállattenyésztőnek technikumi oklevele van. Időközben több szakember is állt hosszabb-rövidebb ideig a szövetkezet alkalmazásában, de nem tudtak gyökeret ereszteni. Erre az időszakra egyébként országosan is jellemző volt a szakemberek nagyarányú, konjunkturális vándorlása, és az a ,,Kossuth"-ot sem kerülte el. Eléggé sajátos — és tegyük hozzá, szerencsés — helyzet volt, hogy 1960-ban csupán az elnök rendelkezett agrármérnöki oklevéllel. Hiszen általában az volt a jellemző, hogy a szakmai vezetők szakkpézettsége volt magasabb, ami nem kevés súrlódás forrása volt a magasabb beosztású, de alacsonyabb képesítésű, illetve magasabb képesítésű, de alacsonyabb beosztású vezetők között. Itt viszont az eltérő képesítés és beosztás miatti súrlódás eleve kizárt volt, és az elnök a továbbtanulást „szakmai féltékenység" nélkül ösztönözte. Természetesen nem feledkeztek meg a nem vezető beosztásúak szakmai-politikai kulturális képzéséről sem. Évente összesen mintegy 200—220 fő — a termelőszövetkezet tagságának közel fele - vesz részt különböző szintű továbbképzésen. Anélkül, hogy túlértékelnénk a tömegoktatás hatékonyságát, megállapíthatjuk, hogy a „Kossuth" kulturális arculatának jelentős átalakulása is elkezdődött. A szakmai irányítás főágazati rendszerben történt, a főágazati vezetők közvetlenül irányították, ellenőrizték a hozzájuk tartozó brigádokat, munkacsapatokat. A tagság informálása és a közgyűlés jóváhagyását igénylő döntések meghozatala érdekében évente átlagosan három közgyűlést tartottak. Mivel a nagylétszámú tagság