Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

Az építkezéseknél főként az első időben sok baj volt a komplettséggel. 1962-ben pl. három istállót villanyvilágítás nélkül kellett üzembehelyezni, és több épületet utólag kiegészíteni. A gépberuházásokra 1962-ben tudtak első ízben nagyobb anyagi erőt koncentrálni. Ebben az évben 5 db Zetor traktort, 4 db pótkocsit és 3 db Rapidtox permetezőt vásároltak. Az időszak végén már 20 db traktoruk volt a legfontosabb munkagépekkel és 1965-ben a gépesítés épületeit (gépszín, javítóműhely), illetve járulékos létesítményeit is tető alá hozták. Az épület- és gépberuházásoknál ezt a sorrendiséget magától értetődőnek kell tartanunk, de a kényszerű helyzeten az állami támogatás akkori rendszere (3004-esek) sokat javított azáltal, hogy a gépállomás által végzett munkák után az állam igen jelentős kedvezményt nyújtott. A kedvezmény csökkentése érdekeltté tette a termelőszövetkezetet a saját gépesítés növelésében, aminek eredményeként 1965-ben az összes normálholdnak 86%-át már saját géppel teljesítették az 1962. évi 19%-kal szemben. A beruházások forrásaiban is jelentős változás következett be. Az érvényes rendelkezések szerint a részesedési alap 10%-ának megfelelő összeget kellett saját erőből beruházásra fordítani. Ezt az előírást elsőízben 1963-ban teljesítették túl, igaz, hogy csupán 1%-kal. A következő években a részesedési alap 18—19%-ának megfelelő összegű a saját erőből megvalósított felhalmozás, ami az időszak végén 50%-ot meghaladó saját erőből történt beruházási hozzájárulást jelentett. A 3004-es kormányrendeletek nyújtotta lehetőségeket maximálisan igyekeztek kihasználni, nem is eredménytelenül. Az egyes években igénybevett kedvezmények összege a következő volt: Az öt év alatt igénybe vett 3,7 millió Ft állami támogatás az évenként igénybe vett 1,5 millió Ft körüli beruházási hitellel — nem beszélve az üzemviteli hitelekről - valóban megteremtette a jó természeti adottságok mellett a nagyüzemi gazdálkodás anyagi alapjait. Igaz, hogy az istállók és górék többsége egyszerű szerkezetű, szerfás is akad köztük, de a célnak megfelelnek és jelenleg is olyan állapotban vannak, hogy némi átalakítás után még jó ideig üzemeltethetők. A termelőszövetkezet igazgatási és gazdasági épületei egyetlen központi telepen helyezkednek el a község szélén. Kezdetben néhány segédüzem még a községben működött, de ahogy az építkezések lehetővé tették, ezek is a központi telepre költöztek. Különálló szakosított állattenyésztő telepek létrehozásának igényei sem akkor, sem a 1961- ben 1962- ben 1963- ban 1964- ben 1965- ben 839 ezer Ft 552 ezer Ft 1057 ezer Ft 767 ezer Ft 499 ezer Ft Összesen: 3714 ezer Ft