Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

szarvasmarha ebből: tehén sertés 212 82 913 150 129 1277 169 104 ebből: koca ló 103 2 baromfi Összesen: 378 A közös terület állatsűrűsége meglehetősen kevés, 1 számosállatra 9,4 kh, illetve 100 kh közös területre mindössze 10,7 számosállat jutott. (A háztájiban ebben az időben becslés szerint mintegy 250 számosállat volt.) A kielégítőnek nem mondható állatsűrűség ellenére igen jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy az év során a szarvasmarha létszám közel megkétszereződött és ezen belül a tehénállomány is azonos mértékben növekedett. A továbbfejlesztés akadálya az épülethiány. A tehenenkénti tejhozam a nagy létszámnövekedés ellenére is igen jó volt, az átlagos létszámra vonatkoztatva 3 206 litert tett ki. Nem tudtak viszont a kívánt mennyiségben hízóalapanyagról gondoskodni, ami bevételi tervüket meglehetősen súlyosan érintette. Az év elején 18 db, az év végén 20 db hízómarhájuk volt mindössze. A sertésállomány még lendületesebben fejlődött mint a szarvasmarha. Az év eleji 229 db-ról 913 db-ra nőtt, ezen belül a koca és tenyészkocasüldő állomány majdnem a tízszeresére, 16 db-ról 150 db-ra emelkedett. A gyors fejlesztés azonban áldozatokkal is járt. A válogatás nélkül felvásárolt állatokkal különböző fertőző betegségeket hurcoltak be, amitől elhullott, illetve kényszervágásra került 140 db süldő és hízó, továbbá 124 db malac, az évi átlagos létszámnak mintegy 20%-a. A fajtakérdésben is döntésre jutottak. A hízóalapanyagot essex és magyar fehér hússertés keresztezésével állították elő, amihez mindkét fajtából törzskönyvezett tenyésztörzs állt a rendelkezésükre. A nagyüzemi sertéstenyésztés alapjait lényegében az első évben lerakták, még a telep komplettírozását jelentő építkezések befejezése maradt hátra. A baromfitartást átalakított, a célnak még ideiglenes jelleggel sem nagyon megfelelő épületekben kezdték el. A rossz elhelyezés és a kellő szakértelem hiánya miatt a 9 107 naposcsibének 45%-a, a 2 060 naposkacsának 10%-a hullott el. Törzsállomány és korszerű baromfitelep kialakítását tervezték, de néhány évi sikertelen kísérletezés után az ágazatot felszámolták. Lóállományuk a gépi munka elért színvonala mellett biztosította a kívánt fogatsűrűséget, 1 pár fogatra 80 kh jutott. Tervük a fogatsűrűségnek olyan szinten tartása volt, amely kiegészíti a gépi munkákat. A szintentartást saját nevelésből szándékoztak megvalósítani. A kertészeti ágazatok közül a 30 kh-on folytatandó zöldségtermesztés alapjait öntözőberendezés vásárlásával, kutak létesítésével, melegágyi ablakkeretek beszerzésével lényegében lerakták. 1960-ban még a régi telepen folyt a munka, de a nehézkes indulás