Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
54 Ft-ról 39 Ft-ra esett.) Az elégedetlenkedők viszont azzal vádolták a régieket, hogy nekik köszönhető a teljes átszervezés, ha ők nincsenek nem kellett volna a többieknek sem belépniük. A tagságnak 10-15%-a kifejezetten ellenségesen viszonyult a közös gazdasághoz, ami a közös elleni demagógiában, a közös tulajdon herdálásában, munkába nem állásban konkretizálódott. A többség azonban tényként fogadta a megváltozott viszonyokat és bár nem minden ellenérzés nélkül - tudomásul vette, hogy év végén annyit oszthatnak, amennyit megtermeltek. Velük is voltak természetesen személyi jellegű problémák, főként a háztáji területtel (belterület beszámítása a háztájiba, miért jogosultak háztájira a föld nélkül belépők is), a közösből kiadott takarmány ellenértékének térítésével, a családtagok kenyérgabona szükségletének biztosításával kapcsolatban. A háztáji állattartás körül itt is, mint majdnem minden tanyás községben egyenetlenkedés volt. A tanyán tartott jószág ugyanis egyrészt legelésével , tiprásával jelentős károkat okozott, másrészt kiváltotta a községben lakók írígykedését, mert a tanyával nem rendelkezőknek az esetek többségében állattartási lehetőségük is korlátozott volt, azaz jobbára csak sertést és baromfit tudtak tartani. b) A termelés anyagi feltételei A termelési alapokban igen nagy hiányok mutatkoztak. A közösbe adott állatok részére — mint már említettük — nem volt elég takarmány, majd amint az új termésből a takarmánybázis kialakult, a megnövekedett állomány elhelyezésére nem volt elég férőhely. Gyorsított ütemben láttak hozzá a minimálisan szükséges épületek tető alá hozásához. Az állóeszközök értéke 2 millió Ft-tal emelkedett az év végéig; 2,5 millió Ft-ról 4,5 millió Ft-ra nőtt. Ezen belül építettek: 2 db 200 férőhelyes sertéshizlalót, 1 db 250 férőhelyes süldőszállást, 3 db 20 férőhelyes sertésfiaztatót, 1 db szabadtartásos borjúnevelőt, 2 db 10 vagonos górét, 1 db műhelyépületet, átalakítottak 2db 200 férőhelyes sertéshizlalót, vásároltak 2 db Zetor traktort és 1 db öntözőberendezést. A 2 millió Ft-nyi állóeszközgyarapodáshoz 1,1 millió Ft hitelt vettek igénybe, a többit állóeszközök eladásából, illetve saját erőből pótolták. Nem oldódott meg a tehénállomány központi telepen való elhelyezése és további magtárak, górék, műhelyek stb. építése is a jövő feladata maradt. A forgóeszközök értéke megnégyszereződött, 0,5 millióról 2 millióra nőtt, a tisztavagyon 5 millió Ft-ra, a gazdálkodási eredmény 10,3 millióra rúgott a „nagy" gazdaság első zárszámadásakor.
