Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
A beruházott épület- és gépvagy on leltár szerinti értéke a következők szerint alakult: Épületvagy on Gépvagy on 1000 Ft 1955 131,5 244,0 1956 206,7 255,3 1957 204,2 219,8 1958 356,3 226,0 1959 701,4 473,0 Az erőteljes felhalmozást természetesen növekvő hitelállomány mellett tudták csak megvalósítani. Míg 1955-ben csak 631,6 ezer Ft volt a hiteltartozásuk, 1959-ben már 1527,6 ezer Ft-ot tett ki, amiből 1047,3 ezer Ft beruházási hitel volt. Ilymódon az 1 kh-ra jutó hitelállomány 2345 Ft-ra rúgott. Az időszak végén rendelkeztek a szükséges állatférőhelyekkel, de a gépesítés bázisa az általános gyakorlatnak megfelelően ekkor még a gépállomás volt. A termelés szerkezetét a készpénzbevételek alapján változatlanul a növénytermesztés túlsúlya jellemzi, de lassanként erősödik az állattenyésztés pozíciója is: 1955 1959 ezer Ft % ezer Ft % Készpénzbevétel összesen: 481,4 100,0 2145,2 100,0 ebből: növénytermesztési 342,0 71,0 1104,7 51,5 állattenyésztési 89,3 18,6 765,7 35,7 egyéb 50,1 10,4 274,8 12,8 A tervezett és tényleges bevételek között évről-évre számottevőek a különbségek, de még szembetűnőbbek a szerkezeti eltérések. Ez utóbbira az a jellemző, hogy az állattenyésztési ágazatokból tervezett bevételkiesések elég nagyok , a növénytermesztési és egyéb bevételek viszont az esetek többségében meghaladják a tervezettet. A növénytermesztés szerkezetét ebben az időszakban is az elaprózottság jellemzi. A korábbi évekhez viszonyítva mindössze annyi változás történt, hogy a kötelező beszolgáltatás megszűntével a napraforgó termesztését abbahagyták, és a rozsot is küktatták. A kenyérgabona vetésterületi aránya 37%-ról 30%-ra esett vissza, a kukoricáé viszont 11%-ról 22%-ra, a lucernáé pedig 2%-ról 7%-ra nőtt. A főbb növények termésátlaga a következők szerint alakult (q/kh):
