Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Valkói „Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

1967. 1970. 1973. kh kh kh Szántó 2.649 2.677 2.700 Kert, gyümölcsös (málnás) 30 30 30 Rét 55 55 55 Legelő 5 5 5 Erdő 120 120 120 Nádas 3 4 4 Fanét 24 24 24 Összes terület: 2.887 2.915 3.156 A növénytermesztés szerkezetében a fejlődés harmadik szakaszában kezdetét veszi a szakosított zártrendszerű termesztés irányvonalának kialakulása. 1970-ig mintegy 15 növény termesztésével foglalkozott a szövetkezet. 1970-től ez a szám mintegy négy-öt növény termesztésére korlátozódik. Az ágazaton belül legnagyobb súllyal a kenyér- és takarmánygabona, a kukorica, zöldborsó és a szálastakarmányok termesztése szerepel. 1970 után is mintegy 100 kh öntözhető területen továbbra is intenzív zöldségtermesztést folytat a szövetkezet. A növénytermesztés szerkezete és a termésátlagok 1973-ban a 7.sz. táblázat szerint alakultak főbb növényféleségenként: 7. táblázat. A fontosabb növények területe és termésátlagai 1970. 1972. 1973. kh q/kh kh q/kh kh q/kh Őszi búza 702 11,1 935 21,4 851 23,1 Őszi árpa 110 16,7 110 23,2 115 17,8 Kukorica 520 19,5 305 28,1 435 28,4 Lucerna 247 28,6 220 21,1 300 21,0 Silókukorica 276 90,8 160 225,0 125 248,0 Zöldborsó 150 10,4 300 18,1 300 19,3 A szövetkezet termésátlagai 1973-ban búzából 2,0 q-val, kukoricából 2,2 q-val, őszi árpából 0,6 q-val haladták meg a járási átlagot. A növénytermesztés eredményeit, ha már nem is olyan mértékben, mint korábban, de befolyásolja az időjárás alakulása. Érdemes megjegyezni, hogy a fejlődés egy évében sem dicsekedhet a szövetkezet kedvező időjárással. Hol sok eső, hol aszály volt, ami az egyes kultúrákat különbözőképpen érintette.