Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Valkói „Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

népgazdaság. Szövetkezetünk biztosítja minden tagjának a háztáji szükséges takarmányt és alomszalmát állami áron". állatállomány számáia A háztáji állatállomány alakulása 1963. 1966. Tehén 52 db 24 db 33 db 110 db 5 db 450 db 30 db 13 db 10 db 50 db 2 db 520 db Borjú Növendékmarha Hízómarha Anyakoca Süldő Hízósertés Baromfi 1.310 db 28.000 db 1.350 db 33.000 db Az adatokból látható, hogy a szarvasmarhaállomány csökkent, a sertésállomány, főként a süldő- és a hízóállomány növekedett, nőtt a baromfiállomány is. A szarvasmarha-állomány visszaesése indokolatlanul nagy, főként ha figyelembe veszszük, hogy a kollektivizálás előtt évente, sőt még az első években is 400—500 db volt a hízómarhaértékesítés. A tagság azzal magyarázza, hogy „nagyon munkaigényes, az asszonyok nem foglalkoznak vele. A marha a férfi dolga volt. Az asszonyé a sertés és a baromfi. Korán kelünk, későig dolgozunk, pihenni is kell. így nem foglalkozunk vele. A fiatalok pedig már nem is tudnak bánni az állatokkal." A háztáji sertésállomány növekedett. Különösen a hízóállomány. A hízónak valót a piacon és a szövetkezettől veszik meg, meghizlalják és a szövetkezeten keresztül szerződve értékesítik. Évente 300—400 hízósertést adnak el az államnak. A baromfiállomány is jelentősen növekedett. A tagok évente sok ezer tojóhibridet vásárolnak. A tojást az ÁFÉSZ-en keresztül értékesítik. Korábban jelentős mennyiségű hajtatott burgonyát, zöldbabot, juliskababot és borsót értékesítettek a valkóiak. Jelenleg az értékesítés a korábbihoz képest elenyésző. A háztáji gazdaságtól szerzett jövedelem nagyságára nem állnak adatok rendelkezésre. Az átszervezés első éveiben jelentős volt. Becslések szerint nagyobb volt a közösben szerzett jövedelemnél. 1966-ban egyes családoknál még jelentős jövedelem-kiegészítő, de a tagság zöménél nem éri el a 3-4.000 Ft-ot évente. A fejlődés második szakaszában sokat javult a vezetés színvonala. Az elnök, főagronómus és főkönyvelő személye nem változott. A főagronómuson kívül még két szakembert alkalmazott a szövetkezet. Az állattenyésztést Papp Mihály állattenyésztő agronómus, a növénytermesztést Bucsai Lajos növénytermesztő agronómus irányította. A fejlődés ezen szakaszában a tagság szakember-ellenessége megszűnt. Megértették, hogy a korszerű nagyüzemi gazdálkodáshoz szakemberekre van szükség. 3. A vezetés és a munkaszervezés színvonala A munkaerő-gazdálkodás