Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Valkói „Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

1963. 1966. Megnevezés kh % kh % Kenyérgabona 780 29,8 745 28,6 Őszi árpa 405 15,5 310 11,8 Kukorica 350 13,4 516 19,7 Burgonya 173 6,6 140 5,3 Cukorrépa 40 1,5 40 1,5 Pillangós és egynyári szálas 430 16,4 340 13,0 Szántóföldi kertészet 350 13,4 335 12,8 Egyéb 89 3,4 191 7,3 összes szántó : 2.617 100,0 2.617 100,0 a szakértelmük is, és jól is jövedelmezett. A „száraz kertészetben" a következő kultúrák kaptak helyet: zöldborsó, bokorbab, karóbab, uborka és paradicsom. 1964-től kiegészült a málnával (30 kh) és 9 kh szamócával. A növénytermesztés színvonalát jellemző átlagtermések arra utalnak, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt ebben az időszakban a gazdaság még nem tudta mej ^teremteni az egyes kultúrák számára szükséges agrotechnikai feltételeket és nem tudta biztosítani a kellő növényvédelmet. A termésátlagok alakulását mutatja be a 3.sz. táblázat. 3. táblázat. A fontosabb növények termésátlagai 1963. 1964. 1965. 1966. Megnevezés q/kh q/kh q/kh q/kh Búza 7,0 8,1 13,1 12,7 Öszi árpa 9,2 9,5 14,0 14,5 Kukorica (májusi morzsolt) 23,1 18,2 22,6 21,1 Burgonya 87,4 48,8 65,2 71,0 Cukorrépa 202,0 219,0 158,7 205,5 A kalászosok terméseredményeinek alakulásában nagy szerepet játszott, hogy a gazdaság a leggyengébb talajerőben levő földeken vetette el a kalászosokat. „A szerves trágya és műtrágya hiányában nagy nyomást gyakorolt a szövetkezet vezetőségére az a szemlélet, hogy csak a gabonák után trágyázzunk'-'. A helyes vetésforgó sem tudott még kialakulni, és így többször előfordult, hogy gabona után újra csak gabona került