Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Valkói „Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

Okulva az előző év hibájából és a szövetkezet adta lehetőségeket figyelembe véve, a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy ,,a növénytermesztést kell a gazdálkodás fő üzemágának tekinteni. Figyelembe kell venni a hagyományoknak megfelelően a szántóföldi kertészeti növények termesztését, a gabonakötelezettség és az állattenyésztés szükségletei mellett. Ezekről nem mondhat le jelenleg a szövetkezet. Nem mondhatunk le az állattenyésztés további fejlesztéséről sem, de figyelembe kell vennünk lehetőségeinket e téren. Az elért eredményeket meg kell szilárdítani és megfontoltan kell előrehaladni." a) A termelés szerkezete A szövetkezet fejlődésének második szakaszában a művelési ágakban nem ment végbe lényeges változás, a közös gazdaság területe sem változott. Ebben a periódusban a szomszédos községekben gazdálkodó szövetkezetekkel földcseréket hajtottak végre határ-kiigazítás céljából. A cserék a földterületben minőségi változást nem eredményeztek. A művelési ágakban csupán annyi változás történt, hogy a legelőként nyilvántartott 30 holdat feltörték és málnával telepítette be a szövetkezet. Ha a termelési szerkezet egészét vizsgáljuk a fejlődés ezen periódusában, a sokoldalúság jellemzi. Specializációról még nem beszélhetünk. A növénytermesztésben 15—20 féle növénnyel foglalkoznak. Az állattenyésztés is vegyes jellegűnek indult. A juhon kívül valamennyi állatfaj megtalálható az első években. A közös baromfiállományt veszteségessége miatt felszámolták. Ha a növénytermesztés árutermelését vizsgáljuk, az látható, hogy 1963-ban megtermelt gabona jelentős része a tagok között került felosztásra. Pl. a 4.794 q-s búzatermésből csak 1.390 q-t értékesített a szövetkezet. Hasonló a helyzet a szemes takarmányoknál is. A növénytermesztés 3,357.000 Ft-os árbevétele 1963-ban a következőképpen alakult: Az állattenyésztés árutermelését lényegében 3000 hektoliter tej, a 98 db hízómarha, a 21 db vemhesüsző és 570 db hízósertés képviselte. b) A növény termesz tés színvonala A szövetkezet fejlődésének második szakaszában a növénytermesztés szerkezetének kialakulásakor a szövetkezet vezetősége számolt a kenyérgabona előírási kötelezettségekkel, figyelembe vette a korábban kialakult hagyományokat és az állattenyésztés szükségleteit. Számolnia kellett továbbá a tagság természetbeni részesedéshez való ragaszkodásával is. A növénytermesztés vetésterülete a 2.sz. táblázat szerint alakult. A szántóföldi kertészet a fejlődés második szakaszában a szántóterület kb. 13%-át foglalta el. A kertészethez ragaszkodott a tagság, korábbról megvoltak a tapasztalataikés Ipari és olajipari növény Burgonya Szántóföldi kertészet Egyéb növény 427.000 Ft 636.000 Ft 1,641.000 Ft 88.000 Ft