Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Valkói „Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A SZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁS KIBONTAKOZÁSA (1963-1966) A fejlődés második szakaszában kialakult és megszilárdult a nagyüzemi gazdálkodás. Az első szakasz utolsó évében kezdtek megérlelődni a nagyüzemi gazdálkodás feltételei, de azok csak a fejlődés második szakaszában bontakoztak ki. Az új szakaszt megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények között kezdte el a szövetkezet. A tagság — látva az előző év eredményeit és a vezetőség céltudatos, következetes munkáját - feladta a közös munkától való húzódozását. Belátta, hogy a munkától való távolmaradása miatt nem esik szét a szövetkezet. Munkához látott. Rendeződtek a háztáji körüli viták. Mindenki csak annyi háztájit tarthatott, amennyit a törvény biztosított. Megszilárdult a vezetőség. A szövetkezet vezetésében egyre nagyobb tapasztalatokra tett szert. Célkitűzései megfeleltek a reális körülményeknek, jobban számolt a közös gazdaság és a tagság érdekeivel. Nagy gondot fordított a szövetkezeti demokrácia betartására. 1963. január 1. napjával új elosztási formát vezetett be a szövetkezet, amely fokozta a tagság érdekeltségét a terméseredmények növelésében. A kialakított munkaszervezet jobban megfelelt a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek és célkitűzéseinek. Nőtt a szövetkezet szakember-ellátottsága is. Ebben a periódusban sor került a szövetkezet saját gépparkjának kialakítására. Megkezdődött a szakmunkásképzés. A közös gazdaság fejlődése együtt járt a tagság életszínvonalának növekedésével, ami nagy tudatformáló szerepet töltött be. 1. A gazdálkodás és termelés növekedésének jellemzői A fejlődés előző szakaszának utolsó évében a szövetkezet vezetősége az állattenyésztés gyorsabb fejlesztését és gazdaságosságát tűzte ki célul. Mint ismeretes, a gazdaságosság tekintetében célkitűzéseit elérte a szövetkezet. Ugyanakkor az állattenyésztés előtérbe állítása miatt a növénytermesztésben kisebb-nagyobb problémák jelentkeztek. A kapások és a kertészeti kultúrák hozamai lényegesen a tervezett alatt maradtak. Ebben közrejátszott a kedvezőtlen időjárás és az is, hogy ,,ezek a növények sok esetben a legalapvetőbb termelési feltételeket sem kapták meg. Az állattenyésztésünk fejlesztése érdekében kifejtett erőfeszítéseink mellett a növénytermesztés csak másodrangú kérdésként szerepelhetett tervünkben" - olvasható a vezetőség beszámolójában.