Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Szijjártó András: A tagság társadalmi összetételének, szakképzettségének és a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének szerepe a létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet nagyüzemi fejlődésében

cia. Nem is jelentheti, hiszen közgyűlésenként átlagban 20 fő áll fel a nyilvánosság előtt és szól egyéni vagy közös gondokról. Másfelől a szívesen távolmaradók között sokkal több a szakképzett, akik teljesítménybérben dolgoznak, s kevésbé intenzív háztáji gazdálkodást folytatnak. A képzetlenek számára többet jelent a közgyűlésen való részvétel nemcsak a háztáji miatt, hanem mert végtermék díjazásban vannak, s ez mindig a közgyűlés témája. (S ne feledjük azt sem, hogy vizsgálati mintánkban több a szakképzettek aránya, mint a szövetkezet dolgozó tagsága körében, a valóságban). E kérdés kapcsán mélyinterjúkat is készítettünk, melyekből kiderült, hogy a közgyűlésen való részvételt főképpen nem a döntésben való közreműködés motiválja—-mamár megbíznak a vezetésben!—hanem az „első kézbőV kapott információ. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a demokratizmus érvényesülését — a nagyüzemi fejlődés jelenlegi szakaszában különösen — a közgyűlések közötti időintervallumok vezetési gyakorlata határozza meg. Ennek alapja pedig egyrészt az állandó, kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás a vezetők, valamint a tagság között, másrészt a kereseti vizsonyok javulása és az emberközpontú vezetési stílus. A tagásg informáltságának színvonalát több irányból vizsgáltuk. A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet formális és informális tájékozódást, ill. tájékoztatást biztosító csatornái- úgy látszik- jól núíködtek és működnek. Az 1971-ben elkészült szakosított sertéstelep építéséről a munkálatok megkezdése előtt a tagok 84%-ának volt tudomása, a többségnek hivatalos tájékoztatás alapján. A sertéstelep építése közgyűlési téma volt, így érthető, hogy időben és sokan kaptak előzetes információt. A havonta ülésező vezetőségi ülések fontosabb döntéseiről a felsővezetők, tapasztalati vezetők, a „küldött" tagok tájékoztatják a szélesebb tömegeket. A vizsgálati minta 32,2%-a szerint ez a tájékoztatás rendszeres. A megkérdezett tagok szinte kivétel nélkül közérthetőnek is tartják azt. A rendszeres tájékoztatásban részesülő tagok aránya — megítélésünk és egyéb irányú tapasztalataink szerint — jelentős, főképpen az állandó munkahelyeken, s az év nagy részében dolgozók tartoznak ebbe a csoportba. További érdekes tapasztalata volt vizsgálatunknak, hogy a képzettség nélküli tagok jobban, pontosabban ismerik a gazdaság területének nagyságát, a dolgozó tagok számát, mint a szakképzettek. Ennek a jelenségnek magyarázatát abban látjuk, hogy a képzetlenek egyfelől idősebbek, régebben élnek a gazdaságban, másfelől nincsenek helyhez kötve munkaidejükben. A gazdálkodás általános kérdései jobban lekötik érdeklődésüket, figyelmüket, ami egyéni gazdái habitusuk egyik megnyilvánulása is lehet. A tagság egyes csoportjainak informáltsága, a kapott és befogadott információk jellege a nagyüzemi fejlődésnek már jelenlegi szakaszában is eltérő. A tagság szakképzettséggel rendelkező, állandó munkahelyen, egész évben foglalkoztatott rétege inkább csak az őt érintő — mondhatjuk speciális — kérdésekben tájékozott és e kérdésekben igénnyel elősorban információkat. A képzetlenek információigénye szélesebb körű, érdeklődésük főleg a gazdálkodás egészére irányul, így pl. termelésszerkezet és munkaalkalom, közös és háztáji kapcsolata stb. Mindent összevetve a létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet tagságának aktivitása és informáltsága arra mutat, hogy a szövetkezet vezetése által már korábban megalapozott demokratizmus formái és tartalma megfelelnek, sőt elősegítik a nagyüzemi fejlődést. 7 Termelöszovetkezettörténeti. 97