Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története

jövedelmez és jelentősen olcsóbb, mint a külső —• vállalati, ktsz — kivitelezés. — Munkaalkalmat teremt, szakmai képesítést ad számos termelőszövetkezeti tagnak. Az építőipari szervezetben 1960—63. évek között 12—25 fő, ezt követő években 44—68 fő, majd 1969-ben és az azt követő években 124—140 fő dolgozott. — Egyre bővülő szolgáltató tevékenységet nyújt a termelőszövetkezet tagjainak és a község lakosságának. (Évente 8—10 új lakóház felépítését tudják vállalni). Az állóeszközök bővítése mellett alapvető feladatnak tartották, hogy a termeXö^ö^retkezet forgóeszköz-ellátását biztosítsák, minden év adott szükségleteinek megfelelő színvonalon. Korán, lényegében induláskor felismerték, hogy a szükséges mértékű forgóeszköz nélkülözhetetlen feltétele az állóeszközök legkedvezőbb kihasználásának. Nem fordult elő, hogy ne lett volna takarmány a meglevő állatállomány számára, hogy a megépült istálló üresen állt volna „lefedezve" tápanyaggal, talajmunkával stb. Ezt a jövedelmező gazdálkodás egyik fontos tényezőjeként kell értékelni. Az alkalmazott beruházás-politika eredményeképpen a termelőszövetkezet vagyoni helyzete a következőképpen alakul: Me: millió Ft Megnevezés 1960 1987 1971 Megnevezés Összes vagyon 17,8 57,6 91,4 Növekedés — 39,8 33,8 Alló vagyon 6,4 16,8 46,7 Növekedés — 10,4 29,9 Forgóvagyon 11,4 40,8 44,7 Növekedés — 29,4 3,9 A vagyongyarapodás évi átlagos üteme í i következőképpen alakult: Me : millió Ft Évi átla£ ços növekedés Megnevezés Az első Az utolsó Megnevezés 7 évben 5 évben Összes vagyon 5,7 6,8 Álló vagyon 1,5 5,9 Forgó vagyon 4,2 0,8 A vagyoni gyarapodás, illetve ennek növekedési üteme és szerkezeti változása arra enged következtetni, hogy: — a vagyoni helyzet kedvezően, a járási és megyei átlagot, továbbá a környe-