Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Belák Sándor és Nemes Kornélia: A zalavári „Új Idők" Termelőszövetkezet története

Bekapcsolódnak a zárt rendszerű szójatermelésbe is, ebben a minimális terület 300 ha; Zalavölgyi társulást hoznak létre. Az iregszemcsei kutató intézet szaktanácsadásával a zalavári termelőszövetkezet gestor üzemként fog funkcionálni. A szójatermelés jelenleg kiemelt feladat, az állam támogatja; a gépsor egyéb feladatok megoldására is alkalmas lesz. Annak tudatában, hogy modern mezőgazdasági nagyüzem nem lehet szárítóüzem nélkül, a betakarítás biztonságosabbá tétele érdekében 1974 júliusáig szárítót létesítenek, nagykapacitásút, amelyhez 5,5 millió Ft saját fejlesztési alap szükséges. A közeljövő feladata még az is, hogy pogányvári szőlőjükhöz 4,5 km burkolt utat építenek. Ugyanis 70 ha iij szőlő telepítését tervezik szelíd gesztenyéssel, amelyre a zalai táj igen alkalmas. Kertészetük fejlesztése érdekében 1973-ban és 1974-ben elkészül egy-egy 990 m

2-es hajtatóház, amelyekkel segítik a Balatonpart zöldségellátását. Az állattenyésztés területén — természetesen nem egy év alatt — a szabadtartás húsjellegű szarvasmarhatartásra kívánnak áttérni. A termelőszövetkezet tehát a továbbiakban is jelentős részt vállal egyrészt a lakosság ellátásában, másrészt a szarvasmarhaexport növelésében is. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység részesedése az árbevételből kissé magasnak tűnik, hiszen csaknem annyi, mint a főágazatok együtt. Azonban ez a tevékenység soha „nem fajult el" ; arra törekedtek, hogy helyi adottságaikat minél jobban kihasználják. Ennek érdekében létesítették Hévíz nagyforgalmú üdülőhelyén a pecsenyesütőt, az italmérést, valamint a környék nagyarányú építkezéseinek elősegítésére szervezték meg építőbrigádjukat, termelik ki a jóminőségű építőanyagot kőbányájukban. Három ÁFÉSZ és két termelőszövetkezet közös vállalkozásaként tervezik egy húsfeldolgozó üzem létesítését Hévízen. Még 1973 végéig be kívánják indítani. A gazdálkodás új tényezői, a szakosodás a vezetés korszerűsítését is igénylik: a jelenlegi lineáris vezetésszervezetet funkcionális vezetésszervezettel kívánják felváltani. A termelőszövetkezet taglétszáma nem fog csökkenni az elkövetkező években, de túlzottan növelni sem akarják, hiszen az amúgy is kis területet nem szabad megterhelni újabb háztáji területek kiadásával. A meglevő létszám foglalkoztatása viszont biztosított. Alkalmazottak elsősorban a segéd- és melléküzemágakban dolgoznak, ezen a területen viszonylag nagyobb is a fluktuáció ; a mezőgazdasági ágazatokban kialakult a „törzsgárda". A közös gazdaság igyekszik tagjainak, dolgozóinak egyre magasabb életszínvonalat biztosítani. Eddig inkább lakásviszonyaikat javították, modernizálták a zalaváriak. 1973. évtől az autóvásárlás korszaka következik, a községben jelenleg kb. 70 db személygépkocsi van. Természetesen ezzel együtt jelentősen változik az életforma is. A tagok szabadságukat nem munkával töltik, mint korábban, hanem utazással, üdüléssel. Jelentősen növekedett a könyvvásárlás, kulturáltabb a szórakozás; minden családnak van rádiója és a családok kétharmad részének televíziója.