Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Belák Sándor és Nemes Kornélia: A zalavári „Új Idők" Termelőszövetkezet története

Az öntözött területek másik részén önálló félstabil esőztető öntözési rendszert valósított meg. Ennek területe 1580 kat. hold. Mivel megfelelően biztosították az öntözéses gazdálkodáshoz a talajerőutánpótlást, tarlóvetést is alkalmaztak, ami megfelelően kiegészítette az üzem takarmánybázisát. Az öntözés, a nagyarányú talajerő utánpótlás gazdaságos kihasználása jó minőségű vetőmagvak alkalmazását tette szükségessé. A termelőszövetkezet vezetősége lehetőség szerint be is szerezte azokat. Pl. az egyszeres keresztezésű jugoszláv hibridkukoricák (ZPSK—1, ZPSK—6) meghálálták az öntözést, trágyázást, 42 q-ás átlagtermést hoztak. Az 1345 kat. hold rétterületből csupán 200 kat. hold volt öntözésre berendezve, így a termésátlag számottevően nem emelkedett. A 710 kat. hold legelőterületből 400 kat. hold vált öntözhetővé; 1968-ban bevezették a szakaszos legeltetést, melynek következtében csökkent a taposási kár, az állatok több füvet tudtak hasznosítani azonos területről. A 30 kat. hold szántóföldi zöldségkertészet teljes egészében öntözhető, ennek következtében már 1968-ban — a petrezselyem és zöldpaprika kivételével — megemelkedtek a termésátlagok. Zöldségfélék átlaghozamai q/kat. hold Mint már említettük, a 200 kat. hold gyepterület, a láp jó tömegtakarmánytermesztési lehetősége, a szarvasmarhatenyésztésre predesztinálja a termelőszövetkezetet. Az öntözéses gazdálkodás még inkább előtérbe hozta a szarvasmarhatartás prioritását. Ez a termelőszövetkezet által 1969-ben készített „Üzemi vízrendezés agronómiai terv"-ének is egyik központi gondolata, A terv rendezi a művelési ágakat, elősegíti a vízrendezés helyes ós gazdaságos megoldását. Kihangsúlyozza, hogy az üzem termelésének fő aránya a szarvasmarhatenyésztés, mivel kedvezőek a természeti adottságok, kialakult hagyományai vannak, és az üzem felkészültsége is ilyen irányú. Az összterület 46,6%-a gyepterület, és a szántóterület 71,7%-án is takarmánytermesztés folyik. A szarvasmarhatartás irányát szolgálják a legelőterületek rendszeres és folyamatos gyomirtása, a részletes legelőhasználati terv, s nem utolsósorban a tervezett nagyarányú kémiai és mechanikai talajjavítások. Am 1969-ben erős tbc-fertőzés érte az állományt. A termelőszövetkezet 2,5 millió forintot kapott a mentesítés másodszori végrehajtására. Teljes állománycserével folyamatosan végezték el, elég nagy gondot okozott a tbc-negatív egyedek beszerzése. A tbc 4,5 millió forint kiesést jelentett; a brucellózis és a száj- és körömfájásjárvány is 800 mFt veszteséget okozott. Mindezek következtében 1 liter tej önköltsége 1969-ben igen nagy: 6,45 Ft volt. A szarvasmarha ágazatból a marhaFejeskáposzta Sárgarépa Petrezselyem Paradicsom Zöldpaprika Uborka 1967 92 125 64 33 97 120 1968 185 126 58 171 90 190