Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Belák Sándor és Nemes Kornélia: A zalavári „Új Idők" Termelőszövetkezet története

hizlalás volt rentábilis és nagy volumenű. 100 kat. hold MMÖT-re 58 q szarvasmarha élősúly termelés jutott, ez egy tehénre vonatkoztatva 5,6 q-át jelent. A hízott bikák 90%-a exportminőséget ért el, elsősorban Olasz- és Németországba kerültek. 1 kg élősúly előállítási költsége 24 Ft, a napi súlygyarapodás 1,012 kg, a keményítő értékesülés 24,5% volt. Az állategészségügyi helyzet nem volt megfelelő a telepen. A különböző állatfajok nem voltak elkülönítve a telepen, ennek volt a következménye a száj- és körömfájás járvány nagymérvű elterjedése. Az állatokat egészségtelenül és összezsufoltan tartották, az ellető istállóban voltak a beteg állatok is. Az épületek is korszerűtlenek voltak, főként a sertéstartás épületei, nem megoldott a gépesítés. Bizonyára ez a körülmény is okozta, hogy az állattenyésztésben munkaerőhiány jelentkezett. A fiatalok mind az állandó lekötöttség, mind a nehéz munka miatt idegenkednek e munkahelyektől. 3. A reform és az „Új Idők" Tsz fejlődése A tervutasításos gazdálkodási rendszer sok kötöttséget jelentett a termelőszövetkezetnek. Sújtotta az önállóság hiánya, alig volt lehetősége az önálló tervezésre és tevékenységre. A központilag lebontott terv minden áron való végrehajtását állították célként a termelőszövetkezet vezetése elé, s ez nem adott módot a helyi adottságokat jól ismerő vezetők elgondolásainak megvalósítására. Az ,,Űj Idők" Termelőszövetkezet is kínytelen volt túlzott mértékben kenyérgabonát vetni, meg nem felelő talajokon is erőltetve a gabona termelését, ami természetesen a termésátlag rovására ment. Az irányítószervek a szövetkezet vezetőinek akarata ellenére a kendertermesztést szorgalmazták, holott a lápon nem lehet megfelelő minőségű kendert termelni, ásványi területük pedig nem volt e célra. A régi irányítási rendszerben a termelőszövetkezet ki volt szolgáltatva a felvásárló szerveknek, amelyeknek monopol helyzetét erősítette, hogy a Nemzeti Bank csak a leszerződött termékek értékesítésére adott hitelt. A centralizált gazdaságirányítás Zalavárott is érezhetően gátolta a lehetőségek jobb kihasználását, bár a vezetők mindig nagyfokú rugalmassággal igyekeztek döntéseiket meghozni. Az irányítási rendszer reformja, a szövetkezet elnyert önállósága a termelés és a gazdálkodás kedvező fejlődésének nyitott utat. Az „Új Idők" Tsz 1972. évi adatai meggyőző képet adnak erről a fejlődésről. Az „Uj Idők" Tsz 1972. évi gazdasági adatai és eredményei 1. Munkaerőhelyzet tagok száma 598 nyugd. járad. 257 dolgozó tag 388 dolg. es. tag 205 állandó alk. 184 2. Terület (ha) szántó 1025 szőlő 47 gyümölcsös 6