Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)
Dr. Belák Sándor és Nemes Kornélia: A zalavári „Új Idők" Termelőszövetkezet története
tojást, virágot stb. értékesített. A bolt tevékenysége fokozatosan bővült, az áruellátást folyamatosan biztosították. A keszthelyi mintabolt figyelmet érdemlő kezdeményezés volt, melyre akkor országosan is felfigyeltek. Első olyan üzleti vállalkozás volt, melynél több termelőüzem társult kereskedelmi tevékenységre. Három évvel megelőzték az új gazdaságirányítás adta ilyen lehetőséget. Az üzleti vállalkozásra két okból került sor. Szükség volt Keszthely város lakosságának friss és olcsóbb kertészeti termékekkel való ellátására is, másrészt a vállalkozásba tömörült termelőüzemek termékeinek a*, értékesítésére is. A fővállalkozó a zalavári és a sármelléki tsz-ek mellett az akkori Agrártudományi Főiskola tangazdasága volt, de csatlakoztak a vállalkozáshoz a balatongyöröki, az alsópáhoki és a cserszegtomaji termelőszövetkezetek is. Ez volt egyébként az első olyan üzleti vállalkozás az országban, amelyben termelőszövetkezet és állami vállalat (állami gazdaság) közösen társult. A termelőszövetkezet nem utolsósorban annak is köszönhette növekvő gazdasági és termelési teljesítményeit, hogy nem küzdött munkaerőgondokkal, sőt inkább a női munkarő téli foglalkoztatása jelentett a szövetkezet vezetésének problémát. A tagokat is erősen foglalkoztatta ez a kérdés; ezt javaslataik is bizonyítják. A férfi munkaerő folyamatosabb foglalkoztatását elősegítette, hogy 1966-ban a termelőszövetkezet kavicsbányát nyitott. A bánya 2 278 mFt termelési értéke — 66%-os költségszint mellett — 778 mFt tiszta bevételt biztosított, A termelőszövetkezet zárszámadáskor 8155 mFt-ot fizetett ki munkabérként a tagoknak, 1669 mFt-tal többet a tervezettnél. A közös munkában részvevő egy tagnak 17 040 Ft-ot terveztek, ténylegesen 21 277 Ft-ot fizettek ki. Egy munkaegységre 79,34 Ft jutott, ehhez járult még a prémium, így a munkaegység valójában 86,76 Ft volt. Akkor még csak kevés termelőszövetkezet tudott tagjainak ilyen nagy keresetet nyújtani. 1967-ben ismét megnagyobbodott a termelőszövetkezet. Ennek előzménye az volt, hogy Király Jenő termelőszövetkezeti elnök előzőleg két termelőszövetkezetet is patronált: előbb a zalaszántói „Petőfi" tsz-t, majd a hévízi „Búzakalász" tsz-t. A hévízi termelőszövetkezetnek 7 évi működése alatt 7 elnöke volt, Munkaerőhiánnyal, takarmányhiánnyal küzdött, gazdálkodásukat a teljes szervezetlenség jellemetze. A zalaszántói tsz megerősödött. A hévízi tsz azonban nem tudott saját lábán megállni, kérte csatlakozását a zalavári „Űj Idők"-höz. A csatlakozást elfogadták és azóta a korábbi hévízi tsz mint az „Új Tdők" önálló üzemegysége működik. A hévizi tsz csatlakozása után a terület 1300 kat, holddal, a tagok száma 108-cal növekedett. Az összes terület művelési ágak szerinti megoszlása a következőképpen alakult : Összes terület 5394 kat, h. háztáji 776 kat. h. közös 4618 kat. h. ebből: szántó 1687 kat, h. rét 1463 kat. h. legelő 683 kat, h. szőlő-gyüm. 53 kat, h. erdő 568 kat. h.
