Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története

úgy a segély összege 500,— Ft volt, ugyanilyen összegű segélyben részesült a járadékos termelőszövetkezeti tag halála esetén is. Később bevezették a katonai bevonulási segélyt is, amelynek értelmében a feltételeket teljesítő fiatal tényleges katonai szolgálatra való bevonulása esetén 250,—- Ft segélyben részesült. A termelőszövetkezet vezetése tanulmányi segélyben részesítette és részesíti mindazokat a termelőszövetkezeti tagokat, akik bentlakásos szakmai, vagy politikai iskolán tanulnak. A tanulmányi segély 0,75 munkaegység munkanaponként. Ez nyilvánvaló komoly ösztönzést jelentett a termelőszövetkezeti tagoknak szakmai és politikai iskolán való részvételre. A gazdasági viszonyok úgy alakultak ki, hogy Létavértes község parasztsága hagyományosan alkalmazkodott a község határának eltérő talajviszonyaihoz. A kisebb határrészt jelentő homokterületen már a századfordulót megelőző időben megkezdődött az összefüggő szőlőterületek kialakulása. Az 1942. évi művelési ág összeírás már 495 kh szőlőterületről adott számot, mely a homoki területek közel 1/4-ét jelentette. A község határának többségét 10—12 aranykoronás vátyogtalajok adták, melyek egyaránt alkalmasak voltak búza, kukorica, lucerna és a későbbiek során szinte valamennyi áru, ipari növény megtermelésére. A község határában 2651 kh legelő és rét terület volt. A vetésszerkezet a hagyományt követi A szántóterület vetési szerkezetét az alábbi táblázat szemlélteti: Vetésszerkezet alakulása: 1936/42. 1951-57. Megnevezés évek átla£ ;a százalékban Árú-és ipari növények : 50,4 56,5 Ebből: kenyérgabona 36,4 31,8 burgonya 5,4 6,5 dohány 0,4 1,6 Takarmánynövények : 49,6 43,5/ Ebből: kukorica 25,2 26,0 lucerna, v. here 5,0 3,6 tavaszi vetésű tak. növények 11,0 5,6 Az 1936—42. évek vetésszerkezetében az áru- és ipari növények 50,4%-os arányt képviseltek, ezen belül legnagyobb súllyal 36,4%-os területi aránnyal a kenyérgabonát termelték. Ebben jelentős szerepet játszott a homoki területeken termesztett rozs is. Említésre méltó a 6—700 kh-n termelt burgonya, melynek 5%-ot meghaladó területi arány felelt meg, emellett a dohány volt említésre méltó, mint