Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története

árunövény. A háborús években jelentős területen termeltek ricinust és napraforgót, amelyet abban az időben kötelezővé tettek a szántó egy részén. A takarmánynövények 49,6% területi arányából legnagyobb súllyal a 2500 kh-on termelt 25%-os arányt meghaladó kukorica területe jelentette. Ezt követte a tavaszi vetésű szálastakarmányok (zabosbükköny, lencse stb.) 11%-os, majd lucerna 5%-os területi aránya. A felszabadulás utáni mezőgazdaság a szocialista átszervezést megelőző 1951— 57-es időszakára az árú-és ipari növények arányának növekedése volt a jellemző. Az 56,5 %-os területi arányon belül a kenyérgabona termesztése valamelyest csökkent (31,8%), viszont lényegesen nőtt a burgonya, napraforgó, cukorrépa, dohány és egyes kertészeti növények termelésének jelentősége. A takarmánynövények kisebb termőterületén belül a kukorica nemcsak megtartotta, hanem növelte is területi arányát. A nagyobb területen termesztett növények hozamai ebben az időben is hozzáértő és igényes gazdálkodásra utaltak. Az átlagtermések meghaladták a megyei átlagot, melyet az alábbi táblázat adatai jeleznek: (8) Me: q/kh Megnevezés 1951-57. Létavértes évek átlaga Hajdú—Bihar megye Oszi búza 10,1 8,3 Rozs 7,9 6,0 Cukorrépa 135,0 116,4 Napraforgó 7,0 5,2 Dohány 7,5 5,4 Kukorica 17,0 12,5 Lucerna 30,0 21,2 A község lakosságának állatállománya 1935—42. években 2458 számosállat volt. Az 1950-es években kisebb határrészen 2900 számosállat eltartásáról gondoskodtak. Az állatállomány összetételében legnagyobb súllyal a szarvasmarha jelentkezett, mely az összes létszám felét adta. Ezt követően a lóállomány, illetve annak csökkenésével párhuzamosan nőtt a sertésállomány. A juhtenyésztés is a felszabadulás utáni időszakban növekedett. Az 1957. március 1-i állatszámlálás a községben 878 db tehenet, 456 anyakocát, 678 db lovat és 568 db anyajuhot rögzített. Kedvezően alakultak az állattenyésztés szaporulati és termelési mutatói is. A szőlőtermelés és a gyümölcstermesztés jelentőségére utal, hogy 1957-ben a községben 4917 hl egyszer fejtett bor termett, a vegyes gyümölcstermés együttes mennyisége pedig elérte a 8500 q-át. Ennek ellenére nem volt jelentős az árutermelés. Főleg saját fogyasztásra termeltek és a helyi piacon volt némi gyümölcs és szőlő árusítás. Az ismertetett adatok együttesen jelzik, hogy a község lakossága a tulajdonában vagy a használatában lévő termőterületet igyekezett legjobb tudása szerint felhasználni és munkájával olyan termelési színvonalat ért el, mely tisztes meg-