Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)
Dr. Lőkös László: Az alsószuhai „Új Élet" Termelőszövetkezet története
IT. A KÖZSÉG DEMOKRATIKUS ÉS SZOCIALISTA ÁTALAKULÁSA 1. A termelőszövetkezet megalakulásának társadalmi, politikai előzményei a) A község felszabadulása és az 1945-ös demokratikus földreform végrehajtása A 2. Ukrán Hadsereg 1944. december 3-án felszabadította Miskolcot, a megye székhelyét. Ezt követően a Sajó térségében a németek erős ellenállást szerveztek és sorozatos ellentámadást indítottak. A Vörös Hadsereg sikeresen visszaverte az ellentámadásokat, ennek eredményeként — december 14-én — elfoglalta Edelényt. Sajókazát és Szuhakállót, 15-én pedig Rudabányát. Alsószuha 1944. december 16-án szabadult fel. A németek másnap Rimaszombat térségéből tűz alá vették a községet, a lövedékek zöme azonban Alsószuha határában csapódott be. A faluban mintegy 6 lövedék robban, szétvetett két istállót erősen megrongált 4-—5 házat és a község tűzoltószertárát. Emberéletben nem eset kár, a megmaradt állatállományból azonban ló és szarvasmarha hullott el. A községben szinte a felszabadulás napján kezdték újjászervezni az életet. A szovjet katonai parancsnok nagához kérette azt a néhány oroszul tudó embert, akik még az első világháború alatt, hadifogságban sajátították el a nyelvet. Segítségükkel, valamint a régi falubíró és községi vezetők bevonásával, megszervezték a falu irányítását. Első és legfontosabb feladat volt a frontvonal utánpótlásának biztosítása, ennek segítése : munkaerőszervezés, teherszállítás, utak, hidak javítása. Rövidesen megszervezték az őrséget (policárságot) is, akik a község rendfenntartását voltak hivatva biztosítani. Néhány nap múlva, döntő többségben még december 16-án éjjel, visszajö f tek azok a fiatalok, akik leventeként kényszerültek elhagyni a községet, de a parancs ellenére a kijelölt helyen nem jelentkeztek, s az erdőkben várták meg a szovjet katonák bevonulását. Ezek többsége 16—18 éves korú fiatal volt. A férfiak jelentős része — akik katonai szolgálatot teljesítettek —, csak májusban vagy ennél is később kerültek vissza, legtöbbjük fogságból. Lassan a politikai élet is megindul a községben. Megalakul a Magyar Kommunista Párt, majd a Független Kisgazda Párt helyi szervezete, tagjaik sorából pedig a Nemzeti Bizottság. A kommunista pártnak Alsószuhán nem volt szervezete sem a háború előtt, sem a háború alatt. így szervezési tapasztalat hiányában nagyon szerény felkészültségű tagokkal és külső segítséggel kezdte el működését a pártszervezet. A belépők többsége földnélküli szegényparaszt volt, akiknek korábban nem volt kapcsolatuk a párttal. Mozgalmi múlttal, forradalmi tapasztalattal nem rendelkeztek. Valójában azt sem tudták, mit jelent kommunistának lenni. Azt viszont jól tudták, hogy a kommunista párt meghirdette a nagybirtok felosztását, ők is földet akartak, tehát a párt célkitűzése egybeesett vágyaikkal. Úgy értelmezték, hogy a földosztás követelése azonos a kommunista eszmével. így történhetett, hogy a földosztást követően, 1947-re, szinte valamennyi tag kilépett. Ekkor ujjá kellet szervezni a községi pártszervezetet.
