Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Donáth Ferenc: A magyar szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának vázlatos története 1949—1970

Említsük meg, hogy a traktorok kapacitása és a munkagépek közötti összhang is hiányzott az üzemekben, ennek következtében a kevés traktor sem volt megfelelően kihasználva. Nem volt összhang a növénytermelés és a talajerőpótlás között. Ugyanakkor, amikor a szövetkezetek számára a trágyaigényes kapás és ipari növények igen nagyarányú vetését írták elő. a közös és háztáji állatállomány együttes trágyatermelése a szántó legfeljebb 9—15 évi trágyázását tette lehetővé. Az egységnyi területre jutó műtrágya mennyiség pedig évről évre csökkent, illetve 1954 után igen alacsony szinten megrekedt. Egy kat. hold szántó-, kert-, szőlő területre jutó műtrágya felhasználás a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben (kg/kat. hold) Év Műtrágya mennyiség Hatóanyag 1950 120.6 22,2 A termelőszövetkezetekből általában hiányzott a nagyüzemi állattartás. A közös gazdaságok nagyon csekély számú állatállománya, kevert, rossz minőségű, alacsony hozamú állatokból állott. Az istállók nem voltak korszerűek és a férőhelyek száma a csekély állomány számára sem volt elégséges. A termelőszövetkezetek területéhez képest az állatlétszám aránytalanul csekély, jóllehet ez az arány valamit javul. 1951 1952 1953 1954 1955 1956 86,7 38,8 28,2 46,2 50,0 52,9 16,6 7,7 5,8 9,5 10,1 11,0 Az állatsűrűség alakulása (Tavaszi állatösszeírás alapján) Év Mezőg. tsz-ek közös Mezőg. tsz közös és Tanácsi szektorban gazdaságaiban háztáji gazdaságaiban (egyéni gazdaságok) 100 kat. hold mezőgazdasági területre jutó számosállat 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 6.2 8,5 10,3 12,5 13,8 14,3 13,0 11,7 15,8 18,5 19,2 20,8 21,2 21,9 23,1 23,5 22,0 24,3 25,4