Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton

az egyesülések során csökkent a termőterület egységének kataszteri tiszta jövedelme, de csökkent a termőterületen belül a mezőgazdaságilag művelt terület aránya is. Mindez tehát azt jelentette, hogy jelenlegi értékelési rendszerünk szerint, ami jelen esetben objektív valóságot fed, egyre rosszabb területen kellett viszonylag nagyobb népességet foglalkoztatni és eltartani, úgy, hogy közben az egyesült gyenge termelőszövetkezetekkel együtt az alapító gazdaság tagjainak is évről évre növekedjék a személyi jövedelme. A munkaerőhelyzet alakulása a termelőszövetkezetben tehát egyáltalában nem igazolja azt a rendkívül elterjedt véleményt, miszerint a gazdálkodás fejlesztése során a gazdaságokban felhasznált munkaidő törvényszerűen csökken már a fejlődés jelenlegi szakaszában is. Kétségtelen, hogy egy-egy munkaművelet gépesítése, a kemizálás elterjedése jelentékeny, de — és ez a lényeg — elsősorban csúcsidőszaki munkától szabadítja meg a gazdaságot. A technológia fejlesztése — a munkaerőhelyzet nézőpontjából — a jelenlegi technikai szinten lehetőséget nyújt a termelésszerkezet intenziválására és a foglalkoztatás kiszélesítésére. Ez azt jelenti, hogy azonos létszámú munkaerővel nagyobb munkaigényű kultúrákat is meg lehet művelni úgy, hogy közben az egy dolgozó által teljesíthető évi munkanapok száma nő. De ezen túlmenően, az állatállomány növelése és a kiegészítő tevékenység bekapcsolása, mint azt termelőszövetkezetünk példája is igazolja, még jelentős létszámnövelésre is lehetőséget nyújt. Természetesen ennek határai vannak, és az is természetes, hogy a technológia további fejlesztésével mindenképpen csökkenni fog a klasszikus értelemben vett mezőgazdasági alaptevékenység munkaerőigénye. A gazdaságirányítás új rendszerének vívmányai között a termelőszövetkezeti kiegészítő tevékenység bekapcsolása, illetve további bővítése, a feldolgozóiparral folytatandó kooperáció, a szolgáltató tevékenységbe való bekapcsolódás nyújtanak a jövőben további lehetőséget a munkaerőnek az ipari munkaidőhöz közelálló foglalkoztatására, sőt esetleg — az iparban elhelyezkedni nem tudó — további falusi korosztályok felvételére. Meg kell jegyeznünk, hogy a gazdaságban már ma is rendkívül gondosan mérlegelik a foglalkoztatás kérdéseit. Egyedül ez okozta azt — csak két példát említve —, hogy a kukorica vetésterületének alig 40%-át vegyszerezték még 1968-ban is, holott technikailag már megoldhatták volna a teljes terület kémiai gyomirtását, valamint, hogy a belépni szándékozó fiatalok foglalkoztatásának biztosítására a VOSZK-kal kooperációban, jelentős összegű beruházást valósítsanak meg egy borfeldolgozó üzem létesítésével. Rugalmas, józan vezetés a termelésszerkezet megfelelő módosításával egyensúlyban tudja tartani a munkaerő foglalkoztatásának kétségtelenül súlyos problémáját. 19 289