Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)
Donáth Ferenc: A magyar szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának vázlatos története 1949—1970
A MAGYAR SZÖVETKEZETI NAGYÜZEMI MEZŐGAZDASÁG KIALAKULÁSÁNAK VÁZLATOS TÖRTÉNETE 1949—1970 A magyar mezőgazdaság nagyüzemi átalakulása immár két évtizede folyik. Még nem vagyunk e folyamat végén, éspedig nem is azért, mert a művelés alatt álló terület néhány százaléka, és az állatállomány tekintélyes hányada ma is a háztáji és kisegítő, illetve az egyéni paraszti gazdaságokhoz tartozik. Nem tekinthetjük lezártnak a nagyüzemi átalakulás folyamatát főként azért, mert a termelőszövetkezetek egyrészében a nagyüzemi keretek között még ma sem nagyüzemi színvonalú a termelés és a gazdálkodás. Az utolsó félévtized c tekintetben is gyors előrehaladást mutat és rögzítette a nagyüzemi fejlődés pályáját is, amelyen — feltehetően már megrázkódtatás nélkül — tovább halad. Ezért nem volt időelőtti a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottságának 1969-ben hozott döntése sem, hogy előkészítteti és megíratja mezőgazdaságunk korszakváltó átalakulásának történetét. A tudományos kutatás szerencséjére hasonlóképpen gondolkodtak erről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői. A minisztérium anyagi és erkölcsi támogatása tette lehetővé, hogy az ország minden részében folyik egyes termelőszövetkezetek történetének feldolgozása, nélkülözhetetlen forrását teremtve meg így az átfogóbb történet megírásának. Mi legyen azonban a szövetkezeti nagyüzemi átalakulás történetének váza? Hiszen újabbkori történelmünk egyik legnagyobb politikai, gazdasági és társadalmi történéséről van szó; bonyolult és sokoldalú jelenség, amely éppen ezért több aspektusból közelíthető meg, és ennek megfelelően más és más vonatkozások és összefüggések kerülhetnek a homloktérbe. E vázlatot, amely a fontosnak tartott összefüggéseket és történéseket is csupán jelöli 1 , — mivel csupán az a célunk, hogy a további kutatás alapvető módszerbeli kérdéseit tisztázzuk — olyan változatnak tekintjük 1. Ezért a tanulmány a nagyüzemi fejlődés mozgását csupán a szövetkezeti termelésben egyébként döntő helyet elfoglaló mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kíséri nyomon, és nem szól a szövetkezés más formáiról; nem foglalkozik még utalásszerűén sem sok fontos kérdéssel, amelyek a részletes kutatásban és a történetben is jelentősek lesznek. A tanulmány adatai a Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiból valók.