Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton

A fejlődés ütemének ma is eltérő voltát jellemzi a kulturális ellátottság területén (7. táblázat) a televízió elterjedése. Az 1965 és 1988 közölt eltelt három év alatt az 1000 lakosra jutó televízió-előfizetők száma rendkívül szélső értékek között változott: 7. láblázat A fejlődés eltérő üteme kétségtelenül indokolható a korábbi évek eltérő anyagi lehetőségeivel, amelyek hatása még ma is érződik, de legalább ilyen mértékben hat az eltérő kulturális igény, ami az egyes községekben az elszigeteltségből, a különböző nemzetiségek eltérő hagyományaiból és az általános szellemi színvonalból fakad. Az adatok gyors ütemű fejlődéséről tanúskodnak ugyan, de egyúttal nagy erővel mutatnak rá csak a néhány vizsgált tényező területén is a város és a falu, valamint az egyes falvak közötti rendkívül nagy különbségekre, amelyek felszámolása még hosszú időt, hatalmas anyagi áldozatot és szellemi befektetést igényel. A termelőszövetkezeti gazdaságot magába foglaló hat község közül négyben már az 1951—1952. években alakult termelőszövetkezet. Ettől az időponttól számíthatjuk a termelőszövetkezet történetének első periódusát. Magyarsarlóson a Petőfi, Hásságyon a Kossuth Termelőszövetkezet 1951-ben alakult meg. Az előbbi 23 család összefogásával 170 kat. hold területen, az utóbbi 52 család kezdeményezése alapján 305 kat. holdon kezdte meg működését. Egy évvel később. 1952-ben alakult a belvárdgyulai Béke és Lenin Termelőszövetkezet, együttesen 600 kat. hold területtel, valamint a lothárdi Űj Alkotmány hat család alapításában 92 kat. hold összterülettel. Az 1000 lakosra jutó televízió-előfizetők száma 1965 = 100 Belvárdgyula Birján Hásságy Lothárd Magyarsarlós Olasz 680,8 132,0 204,8 175,5 276,9 184,6 5. Az első mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezet történetének első periódusa