Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)
Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton
A birtoknagyságcsoportok aránya 1935-ben Ikat.h.nál 50- 100- 500 kat klSebb kat.h. kat.h. 100 500 h _ nál szántó szántó- kat. h. kat. h. naa y 0 bb nélkül val gazdaságok aránya Belvárdgyula 13,7 20,6 42,4 22,9 0,2 0,2 Birján 2,5 20,2 52,0 23,4 1,1 0,8 Hásságy 11,1 10,0 43,9 34,0 0,5 0,5 Lothárd 4,1 12,8 33.1 43,2 1.3 0,5 Magyarsarlós- 14,4 16,0 36,0 33,2 0,4 Olasz 5,7 27,8 44,3 21,4 0,4 0,4 Együtt: 9,3 18,4 42,9 27,4 0,5 0,4 0,1 A birtoktestek fentiek szerint kialakult arányához némi magyarázattal szolgál a föld eltartóképességéről megközelítőleg tájékoztató aranykoronaérték. A mezőgazdasági művelésbe vont teljes terület egységére jutó kataszteri tiszta jövedelem: Belvárdgyula községben 13,9 ar. kor./kat. h. Birján községben 8,4 ar. kor./kat. h. Hásságy községben 8,0 ar. kor./kat. h. Lothárd községben 7,6 ar. kor./kat. h. Magyarsarlós községben 8,3 ar. kor./kat. h. Olasz községben 10,5 ar. kor./kat. h. együtt: 9.7 ar. kor./kat. h. Általában elég szoros összefüggés található a kataszteri tiszta jövedelem, az átlagos birtoknagyság, illetve a kisebb és a nagyobb birtokok számszerű aránya között. A leggyengébb földekkel rendelkező Lothárdon volt a legkevesebb az 1 kat. h.-nál kisebb és a legtöbb az 5—50 kat. h. közötti birtokok aránya. Ugyanakkor a legjobb földeken gazdálkodó belvárdgyulai birtokos parasztságnak 34,3%-a 1 kat. h.-nál kisebb földterülettel rendelkezett, és csak 22,9%-a gazdálkodott 5 kat. h.-nál nagyobb középparaszti birtokon. A birtoknagyság és ennek révén a paraszti birtokok rétegeződése — amint már említettük — nagymértékben hatott a felszabadulást követő földosztás mértékére és mikéntjére. A területen gyakorlatilag egy nagygazdaság birtokteste terült csak el, amit rendkívül helyes érzékkel nem osztottak fel, hanem állami kezelésbe vettek, és ma az a Pécsi Állami