Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

Az eredményeket jelzik a következő fontosabb mutatók: 1. Bruttó jövedelem millió Ft Index: 1 kat. holdra jutó bruttó jövedelem, Ft Index: 1 munkanapra jutó bruttó jövedelem, Ft Index: 1 tagra jutó bruttó jövedelem, 1000 Ft Index : 2. Nettó jövedelemmillió Ft 1 kat. holdra jutó nettó jövedelem, Ft 1 tagra jutó nettó jövedelem, Ft 1965 9,4 100,0 1898 100.0 105 100,0 17,4 100,0 1968 13,1 139,0 2282 120,0 115 110,0 22,3 128,0 4,3 761 7166 1969 15,6 166.0 2828 149,0 122 116,0 24,5 141.0 5,6 1020 8826 Az összes és az egy tagra jutó bruttó jövedelem növekedése lehetővé tette a közösből származó személyes jövedelem további emelését. A részesedés növekedése és pénzügyi biztonsága megalapozta a pénzbeni jövedelemelosztás és munkadíjazás bevezetését. A részesedés nagyságának változását a következő számok jellemzik: 1965 1968 1969 1 tagra jutó részesedés, Ft Index: 1 munkanapra jutó részesedés, Ft Index : 8800 100 53 100 12 900 147 61 115 14 100 160 70 132 A tagság foglalkoztatása, s ezzel együtt a kézi munka, illetve a munkanapok száma nőtt. Az egyéb üzemi és közgazdasági tényezők mellett tehát a termelés és a jövedelem növekedésében a tagság több munkájának is van szerepe. A munkanap-ráfordítás nagymértékű növekedésével függ össze, hogy az 1 munkanapra jutó bruttó jövedelem és a részesedés növekedése elmaradt az összes bruttó és személyes jövedelem növekedése mögött. Az egy tagra jutó részesedés növekedésében nagy szerepe van annak, hogy a munkában rendszeresen résztvevő tagok munkateljesítménye megnőtt. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a családtagok közösben